Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
részlegesen vagy teljes egészében hozzá tartozott. Mindezt Gyöngyösön is rögzítették, először az 1659. évi rendtartásokban, amikor előírták a bíró számadási kötelezettségét és felelősségét: „Mindennemű impositiokról s akármi névvel nevezendő jövedelmekről, a bírók tartoznak elegendő számot adni, a felől meg írt mindkét valláson levő limitatorok előtt, s ha a számadásokból difftcultások emergáltatnak, azokról szabad legyen a bírók ellen elegendő inquisitiót peragálni azon exactoroknak. Es ha a bíráknak igaz számvetése szerint a város adósa marad, tartozik plenarie contentálni őket, ők is elégeljék ki a várost, ha adósok maradnak. " 3 1° Az 1700-as évek elején a városgazdálkodás egészét összegző pénzügyi beszámolót, a számadást a bíró nyújtotta be. Ugyan már választottak perceptort is, de ő ekkor még adószedőként, illetve pénztárnokként működött. Feltehetően ebben az időszakban is segített a számadás elkészítésében, de ezt még nem jelezték. Az 1734. évi számadást szintén a bíró neve alatt jegyezték, de már mellette feltüntették a perceptora nevét is. 1745-ben először, s ezt követően mindig a perceptor a házipénztári számadás elkészítője és előterjesztője, de a bíró felelősségviselése továbbra is fennmaradt. 3" Számadási kötelezettsége minden pénzkezelőnek volt, s természetesen a felelősséget is viselniük kellett. Az ellenőrzés a rendtartás szerint a közösség képviselőit illette, de ebben a század elején közgyűlés mellett a tanácsnak is önálló szerepe volt. 31 2 1720-ban a számadások ellenőrzésekor már megjelentek a földesurak megbízottai (a Koháry és a Rákóczi részről), és a vármegye is képviseltette magát, s a továbbiakban mindig jelenlétükben végezték a számvételt. 1754-ben külön határozatot hoztak arról, hogy a számadások ellenőrzésének időpontját a tanácsnak egy hónappal előbb a földesurak tudomására kell hoznia. 31 3 1791-ben változtattak az ellenőrzési rendszeren, amikor ismételten bevonták a lakosokat, s fertályonként 2-2 személy, mint a lakosok képviselője jelen lehetett a számadások megvizsgálásán. 31 4 1795ben ezt a rendelkezést annyiban módosították, hogy az ellenőrző lakosok, a választottak számát háromra emelték, akik közé nemeseket és polgári lakosokat egyaránt választani kellett. Meghatározták a számadások évenkénti elkészítését és megvizsgálását, de ezt a 17. század végén és a 18. század elején több évvel a hivatali idő letelte után 31 0 Szederkényi 1891. III. 355. Vö. HML V-101/a/l 1-6. p. (1659. május 16.), Kovács (szerk.) 1984. 7-9. p. 31 1 HML V-101/a/4 319-320. p. (1736. június 4.), 663. p. (1745. május 17.) 11 2 1698-ban tanácsülésen ellenőrizték, 1702-ben mind januárban, mind áprilisban közgyűlésen végezték a számadás megvizsgálását, 1705-ben tanácsülésen, 1714-ben a tisztújító gyűlésen. HML V-101/a/2 15. p. (1698. február 28.), 97-106. p. (1702. január 4.), 147-172. p. (1702. április 24.), 314-316. p. (1705. május 4.), 506-507. p. (1713. augusztus 1.), 525-526. p. (1714. április 24.) 31 3 HML V-101/a/2 841-842. p. (1720. május 29.), HML V-101/a/5 294. p.(1754. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 117. p. 31 4 HML V-101/a/7 393-394. p. (1791. április 27.), 760-762. p. (1795. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 194. p, 204. p. 71
