Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
követelménynek a mészárosok eleget tudjanak tenni, biztosították a város legelőin állataik kedvezőbb legeltetését. Ugyanekkor - 1812-ben - más kedvezményeket is megadtak számukra, amivel a megyei limitáció kedvezőtlen előírását kívánták enyhíteni. így a városháza alatti mészárszéket ingyen, bérleti díj nélkül használhatták, mentességet kaptak az adó fizetése és katonatartás alól, a város földjéből földet osztottak számukra. A város a vágni való állatok beszerzésére tízezer forint hitel felvételében is segítséget adott, s kezességet is vállalt. 293 Biztosították a mészárosok húsárulási monopóliumát, korlátozták a lakosok állatvágását és tiltották a kontárok tevékenységét. 29 4 1843-ban a vágóhídon kívüli húsvágást is megtiltotta a tanács közegészségügyi megfontolások miatt. 29 5 A vágóhidak felügyeletére a magisztrátus tagjai közül felvigyázókat jelölt ki 1826ban, akik a vágások adminisztrációját is elvégezték. 29 6 Gyöngyös rendkívül kedvező földrajzi adottságai vízimalmok működtetését tették lehetővé, az ebből származó haszonszerzést pedig a privilégiumok biztosították. 29 7 A tanács rendelkezett ezek adójáról, saját üzemeltetésű malmai karbantartásáról és bérbeadásáról, a malomvám beszedéséről és a molnárok munkavégzéséről, feladatairól. Az 1805. évi szabályrendeletben a jövedelemkezelés adminisztrációját írták elő. 29 8 A malmok gazdasági jelentősége nagy volt, de azzal, hogy árendába adták őket, külön szabályozást nem igényeltek. Bérbeadási feltételeiket 1844-ben foglalták határozatba. 29 9 Céhes ipar A gazdálkodás harmadik nagy területe az ipar volt. A céhes keretek között működő ipari tevékenység szabályozása az országos és megyei rendelkezések 29 3 HML V-101/a/9 288-290. p. (1812. április 13.) 1821-ben is biztosították a legeltetést azzal a feltétellel, hogy máshol húst nem árulhatnak: HML V-101/a/10. 375-376. p. (1821. április 12.), Kovács (szerk.) 1984. 281. p. 29 4 HML V-101/a/4 527. p. (1741. november 16.), HML V-101/a/6 647-648. p. (1781. április 24.), HML V-101/a/8 245. p. (1801. április 23.), HML V-101/a/10 375-376. p. (1821. április 12.), HML V-101/a/14 105. p. (1841. október 10.), Kovács (szerk.) 1984. 96., 164-165., 219., 281., 329. p. 29 5 HML V-101/a/14 417-418. p. (1843. április 29.), Kovács (szerk.) 1984. 338. p. 29 6 HML V-101/a/l 1 146. p. (1826. április 26.), Kovács (szerk.) 1984. 295. p. 29 7 A gyöngyösi malmok történeti-néprajzi feldolgozásáról lásd Selmeczi Kovács 1984. 29 8 HML V-101/a/2 299. p. (1704. július 26.), HML V-101/a/4 229. p. (1734. július 11.), HML V-101/a/6 30-31. p. (1765. szeptember 27.), 412. (1776. május 18.), HML V101/a/7 54. p. (1786. július 3.), 186. p. (1788. május 31.), HML V-101/a/8 302. p. (1802. április 26.), HML V-101/a/10 202-203. p. (1819. február 25.), Kovács (szerk.) 1984. 33-34., 85-86., 141., 156-157., 182., 187., 219-220., 274. p. Szabó 1995-1996. 140-141. p. 29 9 HML V-101/a/15 66-67. p. (1844. április 13.), Kovács (szerk.) 1984. 341. 68
