Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
érvényre juttatásán és betartatásán túl helyi szinten a tanács rendelkezéseivel , 300 tt s * rr n tt történt. A statutumok előírásainak jelentós hányada a céhek működését előíró szabályzatok egészének vagy egyes részeinek betartatását határozta meg. 1712-ben a borbélyokat figyelmeztették - a céh megszüntetését kilátásba helyezve - az általuk jóváhagyott artikulusok betartására, s mivel a pestis miatt nagyobb szükség volt szakképzett gyógyítókra, a tanács maga határozta meg a betelepedni szándékozók taksáját és céhbe való felvételét. 30 1 Ilyen mértékű beavatkozásra a céhek belügyeibe többször nem került sor, de a céhszabályzatokba foglalt előírások megszegésekor vagy vitás ügyek lezárására nem egyszer hoztak határozatokat. így a 19. században a borbélyok céhládájáról, a német és magyar szabók különválásáról, a csizmadiák céhszabályzatának megváltozásáról is döntöttek. 30 2 Többször rendelkeztek arról, hogy a céhbeliek csak akkor vehetnek be maguk közé új tagokat, ha előzetesen ezek befizették az előírt letelepedési díjat, ez ugyanis a város kasszáját érintette. 30 3 A jóváhagyott artikulusok pontos értelmezésében is iránymutatást adtak: 1714-ben meghatározták, hogy a szabó céhmester minőségellenőrzési jogát csak a városbeli céhesek fölött gyakorolhatja, vásárokon más mesterekkel szemben nemhogy joga nincs, de tilos is megtennie. 304 A tanácsrendeletek másik csoportja a céhbeli mesterek védelmében született, a 19. században a céhek panaszai nyomán a kontárok munkavégzését tilalmazták. 30 5 Az iparűzőkre vonatkozó előírások közül nem hagyhatók figyelmen kívül az értékesítést szabályozók és tűzvédelmi feladataikat rögzítők sem, amelyekről már az adott terület kapcsán szóltunk. A céhek felügyeletét a tanács tagjai mint céhbiztosok látták el. 30 6 30 0 A gyöngyösi céhek történeti feldolgozását többen is megtették: Rázus 1928., 1975., 1984., Löffler 1984. 30 1 HML V-101/a/2 487-488. p. (1712. április 9.), Kovács (szerk.) 1984. 42-43. p. 30 2 Mesterlegények fogadásáról, vándorkönyvéről határoztak: HML V-101/a/7 104. p. (1787. február 15.), HML V-101/a/10 6. p. (1815. december 16.), Kovács (szerk.) 1984. 182., 264. p. HML V-101/a/9 518. p. (1815, május 18.), HML V-101/a/10 159. p. (1818. június 4.), 268-269. p. (1819. december 30.), Kovács (szerk.) 1984. 260., 271., 278. p. 30 3 HML V-101/a/10 428. p. (1821. december 15.), HML V-101/a/ll 7. p. (1824. november 24.), 19-20. p. (1825. január 5.), HML V-101/a/15 244. p. (1845. január 11.), Kovács (szerk.) 1984. 283., 290-291., 344-345. p. 30 4 HML V-10l/a/2 528-529. p. (1714. június 6.), Kovács (szerk.) 1984.47. p. 30 5 HML V-101/a/10 363-364. p. (1821. február 10.), 406-407. p. (1821. augusztus 11.), HML V-101/a/l 1 33. p. (1825. március 19.), HML V-101/a/14 54. p. (1841. július 3.), 243. p. (1842. június 4.), Kovács (szerk.) 1984. 280., 282-283., 291., 326-327., 335. p. A legények önálló és kontároknál végzett munkavállalását is tiltották: HML V-101/a/13 69-70. p. (1837. december 6.), HML V-101/a/14 105. p. (1841. október 10.), HML V101/a/15 391. p. (1845. július 5.), Kovács (szerk.) 1984. 317., 329., 347. p. 30 6 HML V-101/a/8 315-316 p. (1802. július 19.), Kovács (szerk.) 1984. 221. p. 69
