Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
publicumnak alkalmatlanságára építtettek, akárkié légyen az, cassáltasson, avagy vágattasson össze... " I8 5 A város tulajdonában lévő ingatlanok építése és karbantartása szabályozottabb volt. Magát az építést csak tanácsi határozathozatalt követően kezdhették, mindig végzést hoztak egy-egy épület megvalósításáról. 18 6 Az új városháza építését 1782-ben pedig már előzetesen jóváhagyott tervek után kezdték csak el. 187 A középületek állapotára, karbantartására szintén felügyeléssel voltak, ezt a vásárbíró és a perceptor feladatai közé utalták. 18 8 Az egyházi épületek átépítése, megújítása, berendezési és felszerelési tárgyainak kijavítása, beszerzése Gyöngyösön is erre a korszakra esik. 18 9 A tanács ezekben a munkálatokban elsősorban az anyagi fedezet előteremtésében segédkezett, illetve a szükséges építőanyagokat - amennyiben tudta - rendelkezésre bocsátotta. A mesterek felfogadását is a tanács intézte. 19 0 1815-ben a Szent Bertalan templom második tornyának megépítéséről részletes rendelkezést hozott a tanács. 19 1 Ez a határozat nyilvánvalóan az ekkor szokásos eljárási rend szerint készült, így érdemes részletesebben foglalkozni vele. A 8 pontból álló rendelet bevezetőjében a célkitűzés világos és pontos megfogalmazása és a megvalósításra alkalmas építőmester felfogadása szerepel: a város, mint kegyúr a plébániatemplom és a város díszére (!) és isten dicsőségére templomtornyot kíván építtetni, erre Rábl Károly helybeli mesterember megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkezvén megbízást kap. Az első pont szűkszavú építészeti előírás, az új torony minden tekintetben a már meglévővel kell hogy megegyezzen. A második pont az építkezés időtartamát határozza meg, három évben szabták meg. A harmadik pontban az építkezés megkezdésének időpontját jelölték ki, ez esetben azonnali munkakezdést. A negyedik és ötödik pont a munkadíjak megszabása, külön az alapozásra és külön a falrakásra, szakmunkások szerint. A hatodik pont előírásokat ad, hogy a most meghatározott bérek igazodjanak a papírpénz értékcsökkenéséhez. A hetedik pont a munkálatokhoz szükséges felszerelések és eszközök biztosításáról intézkedik, ez a mester feladata. A nyolcadik pontban a munkafolyamatok ellenőrzése és adminisztrációja kerül meghatározásra: külön felvigyázót rendeltek ki, aki az építkezés napi adminisztrációját végezte (pénzbeli kiadások, eszközök és munkavégzők nyilvántartása). A munka 18 5 HMLV-101/a/6 711.p. (1782. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 167. p. 18 6 HML V-101/a/6 443. p. (1777. április 26.), 493. p. (1778. március 7.), HML V-101/a/10 363-364. p. (1821. február 10.), Kovács (szerk.) 1984. 157., 159., 280. p. 18 7 HML V-101/a/6 698. p. (1782. március 2.), Kovács (szerk.) 1984. 166. p. 18 8 HML V-101/b/93 Fac. CIV. 57. (1815. június 1., 1820. május 19.) 18 9 Ennek részletei Dezséri Bachó László gyöngyösi templomtörténeti munkájában és Heves megye műemlékei III. kötetének megfelelő helyein feldolgozásra kerültek. Bachó 1944. Dercsényi-Voit (szerk.) 1978. 19, 1 Uo. passim. 19 1 A városi protokollumba határozat formájában beírt részletes szabályozással egyedül ez az építkezés jelent meg. HML V-101/a/9 498-503. p. (1815. február 18.), Kovács (szerk.) 1984. 257-259. p. 48
