Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE

befejeztekor pedig olyan összesítő számadás elkészítését írták számára elő, ami egyben - kis túlzással - építészeti dokumentáció is volt. A záró rész a költségvetés egyházi egyeztetéséről, további támogatók megnyeréséről és a városlakók önkéntes munkavállalásáról szól. Ez a példa jól érzékelteti, hogy a 19. században a tanács építési ügykezelése milyen szintre jutott: már nem csupán részterületeket szabályoztak, hanem az építést, mint folyamatot a maga komplexitásában kezelték. A felsorolt rendelkezéseknek egyes elemei pedig már a későbbi építési szabályzatokra emlékeztet. Egyházi épületek a különböző felekezetek, a református, az ortodox, majd később az izraelita számára készültek II. József türelmi rendeletét követően. A tanács az ő esetükben a hely kijelölését végezte, de ezek építése - a katolikus kivételével - az egyházak belügyének számított.

19

2 Városrendezés E kategórián itt a város közterületeinek, a vásártér és a temetők alakítását értjük, mely elsődlegesen az adott funkció figyelembe vételével történt. A város főtere a Szent Bertalan templom mellett a hetipiac és az országos vásárok színhelye volt, a helyi és más települések kereskedői itt árusították portékáikat. A térséget a 18. században már nem lehetett bővíteni, a megnövekedett kereskedelmi forgalom igényeinek már nem felelt meg, szükségessé vált új terület kijelölése. 1712-ben a legtöbb problémát jelentő állatvásárt tették új helyre, „az Ispitály templomától fogvást a Solymos utcai képig rendeltetett", vagyis az Egerbe vezető út mellé. (A helyszín meghatározásakor figyelembe vették azt is, hogy a Gyöngyöspüspökihez közeli Jeruzsálemnek nevezett részen korábban megtartott vásárokkor a faluval gyakran konfliktusba keveredtek.) Majd 1725-ben az Erzsébet napi vásár egésze ezen a városszéli részen lett megtartva: „Determinatio, hogy ... mind a gyalog, mint pedig a barom vásár kívül legyen a városon, signanter: az egri út mellett való képnél kezdődvén a barom vásár a két Mérges között fel, éppen tekintetes Stöetzel Kristóf úr kertjéig, a gyalog vásár pedig azon a helyen, ahol ennek előtte a barom vásár szokott tartani, beszolgálván a sátorok éppen a Bene utcai kapuig." A tanácsnokok döntésük indoklásában a korábbi terület szűkösségét, más városok példáját és az időjárási körülményeket (a szárazság tűzvész okozója lehet) említették meg.

19

3 A 18. század végétől a tanács végzéseiben már az szemlélet erősödött fel és vált meghatározóvá, hogy bizonyos árucikkekkel való kereskedés higiéniai okok miatt csak külső területen bonyolítható le. Az élőállatok végleg kikerültek a 19

2 1789-ben tanácsi határozatot hoztak ki a református templom helyének kijelöléséről. HML V-101/a/7 236-237. p. (1789. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 188. p. A többi építéséről nem szólnak a protokollumok. Ezekről Kárpáti 1993, Bachó 1944., 1941., Horváth 1999., Dercsényi-Voit (szerk.) 1978. 19

3 HML V-101/a/2 495. p. (1712. május 19.), HML V-101/a/3 240-241. p. (1725. november 15.), Kovács (szerk.) 1984. 44., 68. p., Szabó 1995. 49