Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
1711. július 4-én újabb szabályrendeletet adtak ki az arnót kompánia részére, amiben már részletesebben meghatározták a kompániába tartozók körét, konkretizálták kereskedelmi tevékenységüket, s megnövelték a városbíró hatáskörét. Ez a rendelet már a vallási intolerancia jegyét viseli magán, ugyanis beavatkozik a közösség vallási életébe, mivel megtiltja új hit behozatalát a városba, s nem engedi meg ortodox pap alkalmazását és templom építését. 14 8 A következő évben a tanács már a kompánia megszüntetéséről döntött. Az indoklásban engedély nélküli kereskedés, árdrágítás, a bírságpénz be nem fizetése, a kompánia által jogcím nélkül újabb arnótok letelepedésének engedélyezése, azonfelül tőlük taksa beszedése szerepelt, de legfőbb bűnként a vallásgyakorlatukat említik. 14 9 A városban élő görögök („minthogy már igen elszaporodtanak") taksáját 1737-ben 200 rénes forintra emelték, 1740-ben elrendelték összeírásukat, adófizetésüketjövedelmükhöz igazították, s kereskedésüket is korlátozták. 15 0 A zsidók tömeges megtelepedése Gyöngyösön a 18. század végétől datálható. 15 1 Ezzel egyidejűleg jelentek meg a jegyzőkönyvekben is a rájuk vonatkozó bejegyzések, nagy számuk és a gazdaságban betöltött szerepük miatt a velük való foglalkozás, helyzetük rendezése mindenképpen elkerülhetetlenné vált. Erőteljes volt vallási aktivitásuk is, 1790-től már zsinagóga építésére és saját rabbi tartására 152 kértek engedélyt, melyet mind a püspök, mind pedig a városi tanács elutasított. 1797-ben elrendelték elöljárójuk kinevezését, akinek feladatául a zsidók közötti rend fenntartását és a városbeli zsidók összeírását jelölték meg. 15 3 Az eljárás hasonlított arra, amit annak idején a görögökkel szemben követtek, itt is önálló, a város főbírájának alárendelt elöljárót bíztak meg a belügyeik rendezésére, adójuk beszedésére. Kereskedésüket ugyan korlátozták, 1800-ban az országos vásárokon kívül a város piacán nem árusíthattak, csak a házalást engedték számukra. 15 4 1805ben viszont már rendelkeztek heti piaci árusítási engedéllyel a városban lakók, ugyanis ők kezdeményezték az idegen zsidók országos vásáron kívüli árusítási 14 8 HML V-101/a/2 472-475. p. (1711. július 4.), Kovács (szerk.) 1984. 40-41. p., Kárpáti 1993. 89-93. p. 14 9 HML V-101/a/2 468-469. p. (1712. június 3.), Kovács (szerk.) 1984. 44-45., Kárpáti 1993. 92-93. p. 15 0 HML V-101/a/4 336-337. p. (1837. április 24.), 441. p. (1740. április 24.), HML V101/a/5 354. p. (1755. szeptember 20.), Kovács (szerk.) 1984. 90-91., 94-95. p. 15 1 A gyöngyösi zsidók történetének legújabb feldolgozását Horváth László készítette el 1999-ben. Munkájában részletesen feltárja múltjukat a legkorábbi említésüktől napjainkig, így mi csak azokra a mozzanatokra térünk ki, melyek a teljesség kedvéért elengedhetetlenül szükségesek. 15 2 Horváth 1999. 15. p. 15 3 „Városunk kebelében naponként elszaporodván a zsidóság, azért is, hogy közöttük jó rend tartathasson, elvégeztetett, hogy közülük egy elöljáró kineveztetvén azáltal az ő nemzetekbéli itten tartózkodó nép conscribáltasson..." HML V-101/a/8 11. p. (1797. június 17.), Kovács (szerk.) 1984. 213. p. 15 4 HML V-101/a/8 200-201. p. (1800. július 1.), Kovács (szerk.) 1984. 217. p. 42
