Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
tilalmának kimondását. 15 5 A későbbiekben többször is foglalkoztak a tanácsi határozatokban árusítási helyük és módjuk szabályozásával egészen addig, míg az 1840:29. tc. a szabad kereskedésüket országosan biztosította. 15 6 1808. április 24-én a földesurak határozata alapján a zsidók befogadását és letelepedését szabályozták: „...senki a lakosok közül jövevény és csavargó zsidót befogadni ne merészeljen mindaddig, míglen előbb az olyatén idegen zsidónak honnan lett jövetele, viselete, vagyona és életének módja, a zsidó elöljárók által hitelesen megvizsgáltatván, magának a locális magistrátusnak szintén szoros megvizsgálása és helyben hagyása után be nem vetethetik." 15 1 A letelepedéskor taksát fizettek, melynek összege 1838-ban 5 ezüst forint volt. 15 8 1841-ben a tanács meghatározta a házaló zsidóknak, mint idegeneknek külön jegyzőkönyvben nyilvántartását, melybe bevezették nevüket, a helyet, ahonnan érkeztek és személyleírásukat. 15 9 Az idegenrendészet területén ezzel a rendelkezéssel jutottak el a legmagasabb szintre. Tűzrendészet A város önkormányzata fontos feladatának tartotta a tüzesetek okozta károk elkerülését bel- és külterületén egyaránt, ezért elsődlegesen annak megelőzésére helyezett hangsúlyt. A tűzvédelmi intézkedések egy jól elkülöníthető csoportját azok a rendeletek alkották, amelyekben a lakóházak és épületek tűzbiztonságát igyekezték megteremteni. Elsősorban a kémények és kürtők tisztán tartását és hibáik kijavítását határozták meg, de ha ezt a tulajdonos nem tette meg, lerombolásukat is elrendelhette a város bírája. 16 0 Ezek ellenőrzését rendszeresen elvégezték, külön felügyelőket rendeltek ki, vagy a tanács tagjait bízták meg a kémények megvizsgálásával: „Nehogy a vigyázatlanság végett ily népes városban valamely szerencsétlenség 15 5 HML V-101/a/8 522. p.(1805. május 11.), Kovács (szerk.) 1984. 229. p. 15 6 HML V-101/a/9 277. p. (1812. február 18.), 287-288. p. (1812. április 10.), 337. p. (1812. október 27.), HML V-101/a/13 404. p. (1839. július 20.), 449-450. p. (1839. december 4.), HML V-101/a/14 38-39. p. (1841. június 5.), 50. p. (1841. június 26.), 119. p. (1841. november 13.), Kovács (szerk.) 1984. 246., 247., 275-276., 321., 325326., 330. p. 15 7 HML V-101/a/9 28-29. p., Kovács (szerk.) 1984. 235. p. 15 8 HML V-101/a/13 281. p. (1838. október 24.), Kovács (szerk.) 1984. 318. p. 15 9 HML V-101/a/14 132. p. (1841. december 22.), Kovács (szerk.) 1984. 330. p. 16( 1 1735. május 14-én „...determináltatott: hogy minden gazda kéményét és kürtőit tisztán tartsa..." HML V-101/a/4 282. p., Kovács (szerk.) 1984. 88. p. - 1763. április 24-én „...a publicumra célozó dolgokban determinálni méltóztattak elsőben is a kéményeknek rendetlen s alkalmatlan voltok végett, ahol ítéli bíró úr, hogy könnyen szerencsétlen gyulladás támadhatna, annak igazítására admoneálja gazdáját, ha nem obtemperál, rontassa le inkább azon gazdának kárával, mintsem az egész városnak történhető veszedelme következésével fennálljon." HML V-101/a/5 742. p., Kovács (szerk.) 1984. 138-139. p. 43
