Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE

Erkölcsi felügyelet A közerkölcsök védelmében a káromkodást tiltották, 1757-ben pedig, a karácsonyra való tekintettel, városrészenként vigyázókat is kirendeltek, hogy a lakosok a káromkodást elhagyják.

13

7 A becsületsértést morális tartalma miatt nemcsak bűnügynek, hanem erkölcsrendészeti ügynek is tekintették, s büntetendőnek ítélték. 3

8 Különösen szigorúan vették, ha mindezeket a bűnöket a magisztrátus tagjai vagy a város egyéb alkalmazottjai követték el. 1787-ben „Az ispotályi koldusok panaszt tévén avégett, hogy a gazdájuk másoknak is botránkozásával éjszakázna, és már magát feslett életre vetvén csak a nagy korhelyságban menne el... ", ezért a tanács az ispotály vezetőjét azonnali hatállyal elbocsátotta állásából.

13

9 Hasonló eljárást követtek a városi cselédekkel szemben is, ha életvitelük közbotrányt okozott: „...a korhelyek, éjszakázok és részegesek a szolgálatból csapattassanak ki."

]4

0 A legsúlyosabb esetnek számított, ha városi cselédek a hivatali elöljárójukkal szemben követtek el becsületsértést, vagy ha azokat becstelen szavakkal illették. Ilyenkor mások számára is példát statuálva nyilvánosan 25 pálcára ítélték az elkövetőt.

14

1 A tanácstagok egymással szembeni becsületsértését sem hagyták büntetlenül. 1697-ben a főbíró illette „mocskos szavaival" bírótársát, amiért 25 forint pénzbüntetésre és a tanácsülésen nyilvános bocsánatkérésre kötelezték.

14

2 Az erkölcsrendészethez tartozott a prostitúció szabályozása. Ez majd csak a 19. század második felében vált igazán feladattá, de már korszakunkban is található rá példa. 1819-ben a katonai hatóság tett jelentést a katonákat megkörnyékező feslett életű nőszemélyek megszaporodásáról. Hogy „ezen emésztő rossznak gát tétethessen", a tanács rendeletet hozott, amiben büntetés kilátásba helyezésével megtiltották a prostituáltak befogadását, s a városban állomásozó katonaság parancsnoka segítségét kérve intézkedett, hogy „a katonai istállók körül lappangó személyek elfogatván a polgári jurisdictiónak resignáltassanak, hogy világosan megnyíratván, minden utána a piacnak tisztítására ítéltettek, korbács ütésekkel, dobszó mellett a városból kicsapattatnak. "

14

3 Idegenrendészet Rendészeti hatáskörben szabályozta a magisztrátus az idegenekkel szemben követendő eljárást is. Idegenek alatt legtöbbször a cigányokat és koldusokat 13

7 HML V-101/a/2 617-618. p. (1716. június 13.), HML V-101/a/5 478. p. (1757. december 24.), Kovács (szerk.) 1984. 50., 128. p. 13

8 HML V-101/a/2 367. p.(1706. április 14.), Kovács (szerk.) 1984. 33. p. 13

9 HML V-101/a/7 132. p.(1787. június 9.), Kovács (szerk.) 1984. 184. p. 14

0 HML V-101/a/9 257. p. (1811. december 7.), Kovács (szerk.) 1984. 245. p. 14

1 HML V-101/a/6 73. p.(1766. július 23.), Kovács (szerk.) 1984. 143. p. 14

2 HML V-101/a/2 7-8. p. (1697. december 14.) 14

3 HML V-101/a/10 256-257. p. (1819. november 10.), Kovács (szerk.) 1984. 278. p. 40