Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE

tatnak, szorgalmatosan jelen lenni ne terheltessenek. "

8

2 Az 1700-as évek első felében tehát heti egy alkalommal, szerdánként, 1746-ban szombaton, 1765-ben pedig már egy héten háromszor, hétfői, szerdai és szombati napokon bíráskodtak.

83 A 18. század elején szervezetileg is különvált az igazságszolgáltatás az általános igazgatástól. 1726-ig másodbírót (subjudex) is választottak Gyöngyösön, aki azon túl, hogy általános helyettese volt a város főbírájának, az igazságszolgáltatást és a város jogi képviseletének ellátását is végezte. Mindez elnevezésében is tükröződött, „törvénybíró" titulussal illették, és megválasztásakor egyértelműen kimondták, hogy feladata „in occurentibus civilibus causis" eljárni (1722, Kürti Mihály), majd 1723-ban „A törvényes igazságnak való kimondására újabban nemzetes vitézlő Fürösy Lukács uram confirmáltatott." 1726-ban találtuk az utolsó adatot: „Törvénybírónak újonnan confirmáltatik nemzetes vitézlő Fürösy Lukács uram. " Ekkor viszont már az előző évek gyakorlatától eltérően nem a tisztújításkor választották meg, hanem mint tanácstag kapta ezt a külön megbízatást.

8

4 Mint minden feudális korszakbeli ítélkezési fórum, a Gyöngyös mezővárosi bíróság sem egyetlen ítélőbíróból állt, hanem társasbíróság volt. A bírótársak a városi tanács tagjaiból kerültek ki, a 18. század elején a 24 megválasztott tanácstagból 12 személy, akiket consiliariusoknak neveztek, segítette a város bíráját, ahogy 1705-ben fogalmaztak: „...bírák uraimék mellé rendeltettek törvényes állapotokban tanácsbelieknek,.."

8

5 Utóbb ez a feladatmegosztás szerinti elkülönülés a város két tanácsa között megszűnt ugyan, de magát a bíráskodást továbbra is a város más ügyeitől elkülönítve végezték. A 18. század elején a jegyzőkönyvekben még találhatók kisebb perek, de a későbbiekben külön jegyzőkönyvet vezethettek, ugyanis a peres ügyek a városi protokollumokból eltűnnek. A 19. században pedig már biztosan tudjuk, hogy külön adminisztrálták a pereket, ugyanis az 1836. évi 18. és 20. törvénycikkekkel felállított vásári és szóbeli bíróság jegyzőkönyvei vezetését az első aljegyző feladatává tették: „A törx'énykezési és szóbeli bíráskodási jegyzőkönyveket nemes Mosóczi József aljegyző, aki egyszersmind pörtárnok (procuratoriae praeses) fog állani." (sic!)

8

6 Mivel ezek a források nem maradtak ránk, a büntetőbíráskodás tartalmi részével nem tudunk foglalkozni. A protokollumokban az amúgy ritkán előforduló szervezeti és működési szabályozásra példát a 19. századból találtunk, amikor a bíráskodást országosan egységesítették a már említett 1836. évi törvényekkel. Az ezekben előírt új bíráskodási rend bevezetésére 1837 februárjában került sor Gyöngyösön. Meghatározták 8

2 HML V-101/a/2 371-372. p. (1706. április 24.) 8

3 „Szerdán pediglen törvényes occurraló causák revideáltassanak." HML V-101/a/2 600. p. (1716. április 24.), „Mindennemű causák vagyis perek folyjanak és végsőképpen accidaltassanak...., mely causaknak folytatására hétfö, szerda és szombat napok rendeltetnek." HML V-101/a/6 19. p. (1765. április 24.), HML V-101/a/4 683-684. p. (1746. április 24.) 8

4 HML V-101/a/3 30-31. p. (1722. április 25.), HML V-101/a/3 90. p. (1723. április 24.), HML V-101/a/3 280. p. (1726. május 1.) 8

5 HML V-101/a 2 37. p. (1701. április 24.), 307. p. (1705. április 24.) 8

6 HML V-101/a/13 31. p. (1837. szeptember 4.) 1846-ban a jegyzői hivatal munkarendjének meghatározásakor ugyanez a munkamegosztás. HML V-101/a 15 451. p. (1846. április 25.) 29