Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
az ülések idejét és rendjét, mely szerint „hetenként minden hétfőn és pénteken szóbéli s vásári bírósági ülések, szerdán és szombaton pedig törvényszéki ülések" tartatnak. A törvényszéki ülések elnöki tisztjét a főbíró látta el, a tanácstagok közül pedig 8 fő részvételét határozták meg, s mellettük a város fiskálisa is helyet kapott. 8 7 1837. március 2-án bevezetésre került a törvényben meghatározott perrendtartás is, mely szerint „...minden, a nemes tanács előtt folytatandó pörökben csak törvényes ügyvédek beiktatandó felelések fogadtatnak el - oly világos megjegyzéssel, hogy a tanács előtt folyamatban lévő pörökben a felek feleléseiket 15 napok elfolyása alatt be nem adnák, a keresetlevél párjából, melyet ezennel pörtárnoknak kinevezett Farkas István aljegyző úr mindenkor magánál tartani, s a pörnek kiszabott határnap be nem tartása esetére a nemes tanácsnak bemutatni köteleztetik végső ítélet fog hozatni." Megszabták a per tárgyának értékétől függő eljárási díjat is: „Ugyanezen alkalommal a nemes tanács előtt folyamatban lévő pörök taksái további megállapításig e következendő módon állapíttattak meg. 1. Minden a nemes tanács előtt folyamatban vett, s 200 conventios forintokat felül haladó keresetekben az egész pör taksája 4 conventios forintban. 2. 200 conventios forintokat nem haladó kereseteknek egész pör taksája lészen 2 conventios forint. 3. A keresetlevélnek az alperessel történendő közléséért 12 conventios krajcár. 4. A felvétel díja 20 conventios krajcár. 5. A bírói végrehajtásra kinevezendő küldöttségek napidíja fejenként 48 krajcár. Az ügyészi fáradság kitett munkája pedig mérsékletéhez lészen megítélendő. " 8 8 A büntetőbíráskodás mellett a polgári eljárásjog területei is az önkormányzat hatáskörébe tartoztak. Ezen belül foglalkoztak a polgárjoggal kapcsolatos ügyekkel, hiszen a város maga döntött arról, hogy kiket és milyen feltételekkel vesz fel a város polgárai közé. 1730-ban 3 rénes forint polgártaxa befizetése után vették nyilvántartásba a városba beköltözni szándékozókat. 8 9 A városi polgárok ingatlanai, a házak és szőlők adásvételének lebonyolítása a korban szokásos eljárás szerint a tanács hatáskörébe tartozott: „...[senki] házat vagy szőlőt a becsületes tanács híre nélkül el ne adjon, hanem minden előtte adás vagy vétel iránt leendő levél becsületes város pecsétje alatt kiadattassék, város prothocollumában beírattatván ottan emlékezetben légyen, hogy elégvén vagy elveszvén, kinek-kinek olyas levele az prothocollumhoz regressussu mehessen, mindenek és önnön maga jussát valamely jószághoz tempore impetitionis onnét erősíthesse. " 9 0 8 7 HML V-101/a/12 441. p. (1837. február 11.) 8 8 HML V-101/a/12 443-444. p. (1837. március 2.), Kovács (szerk.) 1984. 314. p. A 18. század elején a felperes 6 forint „tövénypénzt" fizetett a tárgyalás megkezdése előtt. HML V-101/a/2 600. p. (1716. április 24.), Kovács (szerk.) 1984.48-48. p. 8 9 HML V-101/a/3 435. p., Kovács (szerk.) 1984. 76. p. 9 0 HML V-101/a/4 274-275. p. (1735. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 88. p. - 1842. január 18án is megerősítették „Hogy a városunkbani házak s szőlők eladását s vevését városunk közházánál bejegyzés végett minden eladó s vevő lakos jelentse be..." HML V-101/a 14. 114. p. 30
