Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE

mináltatták a tanáccsal, amelynek aztán azok végrehajtásáról kellett intézkednie: 1761. április 21-én „Referáitatott a méltóságos földesuraság székének determinátiója..."

1

9 1795. április 24-én a tisztújítás megkezdése előtt a földesurak az előző év novemberében és azt megelőzően 1791-ben meghozott határozatukat olvasták fel, s erősíttették meg, majd megszabták végzésükkel a város új irányítási rendjét.

80 Ezekből a jelzésekből előre sejthető, hogy a városigazgatás különböző területein az irányító magisztrátus hatalomgyakorlásának súlya egymáshoz képest nem egyformán és időben sem változatlan mértékben érvényesült. Bíráskodás Gyöngyös városigazgatásában a többi területtől legmarkánsabban a bíráskodás különült el. Kisebb büntetőügyekben (erőszak, rendbontás, rágalmazás, lopás) elsőfokú joghatóságként a bíró és tanács ítélkezett a város nem nemes és nemes lakosai fölött, a súlyosabb vétkek és bűnügyek, valamint a másodfokú elbírálás az úriszék vagy a vármegyei törvényszék illetékessége alá tartozott. Az 1659. évi rendtartás meghatározta a bíráskodási jogkört: „A bírák és a tanács tiszte pedig lesz ezentúl: mindenek előtt a perlekedő és querulans parsoknak törvényt és igazságot szolgáltassanak... Ami pedig az aucthoritásukat illeti, adatott ilyen hatalom nekik a modo in posterum, hogyha bizonyos adózó jobbágy emberek egymással megverekednének, és kéket vagy vért teszen egyik a másikon, aki bűnösnek találtatik, az olyanon hat-hat forintot vehessenek, mely csak maguké legyen. Azon túl a földesurakhoz vagy vármegye bíráihoz való folyamodástól őket el ne fogják. Ha pedig jövevények és vagabundus személyek volnának az ilyen verekedők, azokat a bírák 12 forintig megbüntethetik. Akik pedig vagy nemes, vagy paraszti rend közül, méltó mentsége nem lévén, a bírák hivataljában rendetlenkednének, toties-quoties, egyegy forintot vehessenek rajta, s az a bíráké legyen. Hasonlóképpen a nemes személyen, ha a város megmaradására hivat\>a el nem ment, hasonló büntetést ve»81 gyen. A büntetőbíráskodás gyakorlása nem olvadt a város egyéb ügyeinek intézése közé, külön tanácsüléseken, meghatározott napokon folytatták le a peres eljárásokat. Erre vonatkozólag determinálták 1706. április 24-én a következőket: „Minthogy pedig a törvényes dolgokban ahhoz tudós, értelmes és azokhoz értő emberséges embereknek jelenléte kívántatik, azért midőn a törvények bevett szokás szerint szerda napokon fognak folyni, tizenketten tanácsbéli uraimék, akik szólít7

9 V-101/a/5 634. p. (1761. április 21.), Kovács (szerk.) 1984. 134. p. - 1792. április 28.: „Hogy az utcákra való vigyázás a méltóságos tekintetes földesuraság determinatiójának értelméhez képest meglégyen..." a tanács további határozatot hozott. HML V-101/a/7 478. p. (1792. április 28.), Kovács (szerk.) 1984. 197. p. 8

0 „...szükségesnek látja a méltóságos földesuraság az egész kormányozásnak dolgában új, és szorosabb rendet szabni, amint is rendeli." HML V-101/a/7 758. p. (1795. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 203. p. 8

1 Szederkényi 1891. III. 354-355. p. 28