Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
A statutumok fele Gyöngyösön a városgazdálkodás szabályozására született, arányuk a 18. század utolsó harmadától csökkent valamelyest. Az igazgatás és kommunális ellátás rendelkezései ugyanekkortól mutatnak számszerű és aránybeli emelkedést, csakúgy, mint a korábban nem vagy csak ritkán szabályozott oktatás-, egészségügy és szociális ellátás, gyámügy szakágazatai. Ezek a módosulások jól érzékeltetik, hogy korszakunk folyamán a városigazgatásban az egyes területek súlya és szabályozása nem azonos mértékű volt, irányultsága változó tendenciát mutat. Fokozatosan nagyobb helyet kapnak a „városias" ügyek, egyre szélesebb területek válnak szabályozottá. Hogy ezek mögött milyen tartalmi változások húzódnak meg, azokat a későbbiekben részletesen tárgyaljuk. A mezőváros földesuraktól való függése egészen közvetlenül befolyásolta az igazgatási döntések keletkezését, mégpedig nemcsak egyetlen irányból. Olykor éppen a földesurak beavatkozása miatt születtek városi határozatok, máskor maguk a földesurak voltak a kezdeményezői egy-egy szabályrendelet létrehozásának. Az is elgondolkodtató, hogy a városi statutumok közül sokat április 24-én fogalmaztak meg, amikor a tisztújító szék szokásos ülését tartotta. Ezen a napon mindenképpen jelen voltak azok a földesurak is, ha személyesen nem is, akkor képviselőik útján, akik nem a városban, hanem más birtokrészükön laktak. Az ekkor meghozott határozatok a város és földesurai konszenzusával jöttek létre, amit a deliberátumok bevezetőjében időnként rögzítettek is: 1721. április 24-én „...a böcsületes város és a tekintetes földesuraság között két részre felosztandó korcsmák folytatása végett is discurálván tetszett közönségesen az uraknak, úgy a becsületes tanácsnak..." 1 6, vagy 1755-ben a tisztújítást megelőző utolsó tanácsülésen, április 21-én többek között az volt az ülés tárgya, hogy milyen előterjesztést tegyenek maguk részéről az összeülő földesurak elé. 7 7 A 18. század második felében a városi jogalkotásban ez az együttműködés megbomlott, a közös előterjesztéseket egyre inkább felváltották az egyoldalúan hozott határozatok. 7 8 A földesurak a tisztújítást követően saját végzéseiket deter7 6 HML V-101/a/3 2. p. (1721. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 58. p. 7 7 „Nemzetes vitézlő Csohány Gergely ordinárius bíró uram szerencsés napot kívánván a nemes tanácsnak proponálta elsőbeni (sic!), minthogy már elközelgetvén Szent György napja, szükséges lészen talán valamely propositiók iránt, amelyek Szent György napján a méltóságos tekintetes földesuraságnak proponáltatnának a nemes város részéről valamint concludálni." HML V-101/a/5 336. p. (1755. április 21.), Kovács (szerk.) 1984. 120. p. 7 8 Ennek jelei már korábban megmutatkoztak, 1731. április 24-én már szükségesnek látta a tanács saját joghatóságát biztosítani: „Projectumban vétetődvén a becsületes tanács ennek előtte való jurisdictiója és authoritása, hogy amennyiben lehetne, méltóztatnék a tekintetes földesuraság pro modemo rerum statu azelőtti földesuraktól adatott instructiója mellett meghagyni, mely dolgot midőn pro et contra disputált volna a tekintetes földesuraság és plenipotentiatus uraimék, helyesnek találván determinálta azt, hogy in aeconomicis a becsületes város bírája és tanács szabadon procedálhasson, salva autoritate et jure dominorum terrestrium permanente, in iuridicis pedig hasonlóképpen szabadon procedálhasson az becsületes tanács az eddig practicált mód szerint, salva etiam ad dominus terrestres appellatione." HML V-101/a/4 3. p., Kovács (szerk.) 1984.77. p. 27
