Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE
Mátra cédulákkal. A város ökreivel végzendő munkákat szervezte és végezte előzetes bírói egyeztetés után. Minden határbeli épület állapotában bekövetkezett romlást jeleznie kellett. Az 1847-ben készített utasításban a hangsúly másra tevődött. A mezei munkákat már nem részletezték, a perceptor irányítása és utasítása szerint kellett eljárnia bennük, úgyszintén a kártételek meggátlásában. Az erdővel kapcsolatos teendőket viszont gondosabban meghatározták. A legfontosabb feladata a faállomány védelmének biztosítása volt, ennek rendelődött alá használata is, amit a kerülők segítségével felügyelt. A favágást a kijelölt területeken ellenőrizte, s csak a tanács által meghatározott idő alatt engedélyezte. Felügyelte a lakosok számára megengedett fahordást, s vigyázott, hogy azok az erdőben szándékosan kárt ne tegyenek, fát ne pusztítsanak. A legeltetést is szabályozott keretek között kellett tartania, az erdő fiatal részein állatok nem járhattak. A helyszíni bíráskodást neki már megtiltották, a kártevőket és tilalomtörőket jelentenie kellett, a tanács és a bíró intézkedett megbüntetésükről. A határbeli gazdasági épületekre való vigyázást ekkor is feladatul szabták, csakúgy mint a malmokat és kocsmákat, és az ott használatos mértékeket is ellenőriznie kellett. Külön előírták a kőbánya felügyeletét, amelyet ugyan a város nem maga üzemeltetett, hanem bérleménybe adott, de a bánya állapotát ezen idő alatt is az erdőbíró ellenőrizte. A tanácsnak és bírónak való alárendeltsége mellett a perceptortól való függő viszonyát is írásba foglalták. Mivel pénzkezelést nem végzett, számadást sem kellett készítenie, így csak beszámolási és jelentéstételi kötelezettséget határoztak meg számára. Mészárszék felügyelője, kőbánya kurátor A 18. század elején a városi mészárszék felügyeletére, a 18. század utolsó harmadától pedig a kőbánya ellenőrzésére külön tanácstagokat jelöltek ki. A tanács a mészárszéket és a kőbányát is bérleménybe adva hasznosította, csupán felügyelte működtetésűket. Mindkét a feladat inkább megbízatásnak tekinthető, önálló tisztséggé nem is vált. Közgyám 1781-től önálló tisztviselő intézte a gyámsággal kapcsolatos teendőket, akit • mindig a tanács tagjai közül neveztek ki. 54 9 A gyámügyek összességében hozzá tartoztak, ő felügyelte a kirendelt eseti gyámokat. A megválasztott közgyám (tutor) évekig hivatalában maradt, volt akit 13 éven át megerősítettek tisztében. 54 9 HML V-101/a/6 646-647. p. (1781. április 24.) 125
