Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE
Az árvák vagyonának kezelését a tanács, a földesurak és a vármegye felügyelete alatt végezte, erről köteles volt évenként számot adni. 55 0 Egyházbírák A plébániák fenntartására bocsátott vagyon kezelését a tanács által megválasztott két-két egyházbíró, későbbi nevükön templomgondnok ( curator) végezte. Már a 18. század elején is mindig tanácstagok látták el ezt a feladatot. Az 1730-as évtizedig az évenkénti személycsere jellemezte a hivatalviselést, bár már ekkor is megtörtént, hogy az egyik egyházbírót meghagyták a következő évre is hivatalában. Ezt követően több esztendeig is megmaradtak ugyanazok a tisztségükben, általában csak valamelyikük hivatali előrelépésekor választottak helyükbe más személyt. 55 1 1750 után már nem a Szent György napi tisztújításkor, hanem januárban, 1837-ben pedig november l-jén választották őket, így hivatal viselési idejük eltért a többiekétől. 55 2 A templombírák általában a plébános egyetértésével kerültek tisztségükbe, aki mind a választáskor, mind pedig számadás ellenőrzésekor jelen volt. 1790-ben nem hívták meg a plébánost az egyházbírák számadása ellenőrzésére és választására, ezért nem is ismerte el az új hivatalviselőket. A tanács álláspontja szerint viszont ez nem állt jogában, ugyanis a tisztség nem egyházi, hanem a világi vezetésnek alárendelt volt. 55 3 A 18. században a Szent Bertalan templom jövedelmének kezelésére állítottak egyházbírákat, 1782-től a Szent Orbán templomhoz is választottak curatorokat a német lakosok képviselői közül. 1789-ben ők látták el a Kálvária templom felügyeletét is, de a következő évektől már külön felügyelőkre bízták a javai kezelését. Teendőik instrukcióba foglalásához 1821. január 13-án fogalmaztak meg javaslatokat, 1833-ból és 1838-ból pedig hivatali utasításuk maradt ránk. 55 4 Ezek szerint legfőbb kötelességük az egyházi javak megőrzése és gyarapítása volt. Az egyházi épületeknél szükséges karbantartási munkákról jelentést tettek a tanácsnak, s annak határozata után végeztették el a javításokat. Felügyelték a templomok felszerelési tárgyait, nyilvántartást vezettek a szertartásokhoz szükséges eszközök és anyagok felhasználásáról. De nemcsak ezek pontos adminisztrálását írták elő 55 0 HML V-101/a/7 36. p. (1786. április 21.), HML V-101/a/8 374. p. (1803. április 2021.), Kovács (szerk.) 1984. 224. p. 55 1 Berecz Mihály két évig volt egyházbíró 1716 és 1718 között, Farkas Mihály 1750-től 1756-ig már 5 éven át hivatalában maradt. Heffner János összesen 14 évet töltött el mint egyházbíró, először két (1768-1769), majd három esztendeig (1775-1777), végül pedig 9 éven át (1781-1790) ismételten megerősítették tisztében. 55 2 HML V-101/a/5 574-575. p. (1760. január 10.), HML V-101/b/93 Fase. CIV. 56. (1838. január 11.) 55 3 HML V-101/a/7 303-304. p. (1790. február 6.), Kovács (szerk.) 1984. 191. p. 55 4 HML V-101/b/93 Fasc. CIV. 56. (1821. január 13., 1833. szeptember 19., 1838. január 11.) 126
