Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE
házipénztár (cassa domestica) kezelésére külön perceptorokat választottak, így ezzel egymástól teljesen, személyileg is elkülönítették egymástól a kétféle adó-, illetve pénzügy intézését. 51 9 1824-ben átmenetileg további hivatalmegosztás következett be. A házipénztári, vagy latin nevén domesticus perceptor feladatai közül a majorsági területek gazdálkodásának irányítást és jövedelmei kezelését külön tisztviselőre, az ún. praediális perceptorra bízták, így az előbbi teendője a házipénztár kezelése maradt, s mellettük változatlan különállással működött a hadiadó szedésével megbízott bellicus perceptor. 52 0 1838-tól megszüntették a különálló tisztséget, „házi és pusztai számadó" néven ismét egy személy kezébe futottak össze a házipénztári és a gazdálkodási teendők, majd 1842-ben e két terület számadásainak egybefoglalását is meghatározták. 52 1 A domesticus (oeconomicus) perceptor hivatali utasítása 1809-ből és 1815ből maradt ránk. 52 2 A későbbi instrukció a korábban kiadott rövidített változata, a város földterületei müveltetésére vonatkozó részeket nem tartalmazza. Az előírások szerint minden olyan területen feladata volt, ami a város vagyonával és jövedelmével összefüggött. O felelt a város tulajdonában lévő ingatlanok (városháza, iskola, vendégfogadó) állapotáért, karbantartásukat intézte, s a működéshez szükséges eszközök beszerzését, azok nyilvántartását is ő végezte. Felügyelete alatt állottak a városi cselédek, javasolhatta azok elbocsátását, ha feladatukat nem megfelelően látták el, vagy ha viselkedésük és életvitelük nemkívánatos volt. Részletesen meghatározták a mezőgazdasági munkák elvégzését, a rét- és szántóterületek művelési feladatait, melyeknek felelős irányítója volt. A város lovai számára szükséges abrak nyilvántartását is ő végezte. Külön pontba foglalták a malomjövedelmekkel és az erdőhasználattal kapcsolatos adminisztrációs teendőit. A város állandó jövedelmei és a bérleti díjak beszedése alapfeladata volt, csakúgy, mint a városi tisztviselők és alkalmazottak illetményének megfelelő módon adminisztrált kifizetése. Mivel az oeconomicus perceptor a gazdálkodás egészében irányító szerepet játszott, visszaélésre számos alkalom kínálkozott. Ezt próbálták kiküszöbölni, amikor az instrukcióhoz külön megjegyzésként hozzáfűztek olyan előírásokat, amiben a város számára felfogadott cselédekkel a saját célra történő munkavégzést tilalmazták. A hadiadó beszedésére 1779-ben adtak ki instrukciót, melyet a későbbiekben, a személytől függetlenül, minden hadiadó-szedő számára iránymutatásnak szántak. Ebben az adminisztrációt, pontosabban a számadás elkészítésének miként51 9 HML V-101/a/7 691. p. (1794. november 8.) Korábban is külön kezelték a két pénztárat, de szükség esetén a hadipénztárból kölcsönöztek a város szükségletére, s mindkettő ugyanazon perceptor alá tartozott. HML V-101/a/5 523-524. p. (1758. december 19.), 639-640. p. (1761. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 136. p. 52 0 HML V-101/a/ll 615. p. (1824. április 24.) 52 1 HML V-10l/a/l4 222. p. (1842. május 11.), Kovács (szerk.) 1984. 332-333. 52 2 HML V-101/b/93 Fase. CIV. 57. (1809. június 10., 1815. június 1.) 118
