Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE
1-5 évig volt ugyanaz a személy tisztében, s ha sor került néhány év elteltével újraválasztására, akkor is csak rövid ciklusokra maradt perceptor. 51 2 A tisztség elnyerése előtt 1763-ig 2 személy kivételével mindegyikőjük tanácstag volt, s megmaradtak szenátornak a perceptori tisztség mellett is. A két fő csak azért nem volt tanácsbeli, mert egyikük jegyző, a másik aljegyző volt, s ők ezzel egyidejűleg nem lehettek tanácstagok, viszont perceptorrá választásukkor azok körébe is bekerülhettek. 1763-ban először történt meg, hogy olyan személyt neveztek ki, aki előtte nem volt hivatalviselő, s tanácstagsága is ezzel egyidejűleg kezdődött. Ezt követően, legalábbis azokban az években, amikor nem jegyzőből lett a perceptor, a magisztrátuson kívül állók számára ezen az úton nyílt lehetőség arra, hogy a város vezetésébe kerülhessenek. 5' 3 Mivel a földesurak 1761 és 1795 között kinevezéssel töltötték be a tisztséget, így már akkor befolyásolni tudták a tanács összetételét, amikor még annak tagjait választották. 1802-ben már nem váltak automatikusan tanácstaggá a perceptorok, csak a hivatalukról való leköszönés után kerültek be, ugyanis ekkortól már a földesurak által kinevezett tanács működött Gyöngyösön, így szükségtelenné vált tagságának közvetett befolyásolása. A választójog visszaszerzése után a város lakossága ismét a régi rend alapján a magisztrátus tagjai közül választotta meg perceptorát: korábbi perceptorokat helyeztek vissza hivatalukba, illetve a tanács tagjai közül szavaztak meg valakit. 51 4 A leköszönő „házipénztári számadók" hivatali működésük után is a tanács tagjai maradtak, s kisebb, gazdasági feladatellátással összefüggő tisztséget is kaphattak, de legtöbbjüket főbíróvá választották. 51 5 A 18. század elején a városi perceptor elsődleges feladata az adószedés volt, mellette a házipénztár kezelését is rábízták. 51 6 Segített a bírónak a városi számadások elkészítésében, s 1745 után már egyedül készítette és terjesztette elő ellenőrzésre. 51 7 A pénzkezelésre vonatkozó előírásokat és az adószedéssel kapcsolatos feladatait tanácsi határozatokban rögzítették. 51 8 1781-ben segítségére viceperceptort is választottak, de ez a tisztség nem állandósult, mert csak ideiglenesen, egyetlen perceptor, Polyák József alárendeltségében fordult elő. Az 1794 novemberében megtartott tisztújításon a hadiadó pénztára (cassa bellica) és a 51 2 1802-től 14 különböző személy volt „házipénztári számadó", akik közül ötöt kétszer, egyet pedig háromszor választottak meg. 51 3 A következő években választottak, illetve neveztek ki hivatalon kívülieket: 1781, 1794, 1807, 1815, 1817, 1819, 1824, 1826, 1829, 1837. 51 4 HML V-101/a/13 365. p. (1839. április 27.), HML V-101/a/14 414-415. p. (1843. április 29.) 51 5 Közgyámi, hegybírói, egyházbírói, ispotály dékáni tisztségekre választották meg a későbbiekben őket. HML V-101/a/6 646-647. p. (1781. április 24.), HML V-101/a/7 540. p. (1793. február 16.), HML V-101/a/14 23. p. (1841. május 8.) 51 6 „A mostani externites újabb impositionak perceptorságára választatott..." HML V101/a/2 558. p. (1715. június 12.) HML V-101/a/3 116. p. (1723. október 9.) 51 7 HML V-101/a/4 319-320. p. (1736. június 4.), HML V-101/a/4 663. p. (1745. május 17.), HML V-101/a/4 706. p. (1747. április 14.) 51 8 HML V-101/a/4 332-336. p. (1737. április 24.), HML V-101/a/5 436. p. (1757. február 7.), 634-641. p. (1761. április 24.)), Kovács (szerk.) 1984. 126., 134-137. p. 117
