Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE
1795-től 1836-ig, míg a kettős jelölés érvényben volt, 7 alkalommal történt meg, hogy olyan személyt választottak meg a város élére, akiket előzőleg a tanács nem jelölt erre a posztra. Ez önmagában még nem sok, viszont ha azt nézzük, hogy mennyi ideig maradtak hivatalukban, már sokkal rosszabb az arány: az időszak felében, pontosan 20 éven át viselték tisztüket. 46 8 A jelöltállítás a Helytartótanács döntését követően, 1836 után változott meg, amikor is a tanács visszakapta egyebek mellett a jelölés jogát is, de megmaradt a földesurak javaslattételi jogosultsága is. A döntés értelmében a tanács minden tisztségre, így a bíróira is 3 főt javasolhat, mellette még a földesurak is kandidálhatnak másik 3 személyt, viszont a szavazásra bocsátott listáról nem hagyhatják ki a tanács jelöltjeit. 46 9 Az 1837. évi választáskor éppen az vezetett konfliktushoz a város és a földesurai között, hogy az úriszék a jelölésből kihagyta a tanács jelöltjét, így a tisztújítást követően vármegyei vizsgálat, majd újabb szabályozás lépett érvénybe. A megyei törvényszék végzése szerint a tanács a magisztrátus tagjai közül két főt javasolhatott, harmadik jelöltként pedig hivatalon kívüli személyt kellett megnevezniük. 47 0 Az 1846. április 23-i földesúri végzés előzetes folyamodáshoz kötötte a jelöltállítást, csak azokat vették be a jelöltek közé, akik előzetesen kinyilvánították szándékukat és beleegyezésüket adták a jelölőlistán való megnevezéshez. 47 1 A bíró feladatait és hatáskörét külön nem szabályozták, a tanáccsal együtt intézte a városigazgatás ügyeit. Az ő elnökletével ülésezett a tanács, ahol a megtárgyalandó ügyeket előterjesztette, és javaslatot tett elintézésükre. A meghozott tanácsi határozatok végrehajtását ellenőrizte, s ő maga is részt vett az eseti ügyintézésben. Felügyelte a hivatalviselők munkáját, felhívta az esetleges hiányosságokra a figyelmet, javaslatot tett azok kijavítására, s az ő hatáskörébe tartozott a cselédek felfogadása is. Ellátta a melléje rendelt nótáriussal, később tanácstaggal a város képviseletét a vármegye gyűlésein, s a földesurakkal való tárgyalásokra is őt deputálták. Munkáját mindvégig a tanácsi statutumok megszabta 46 8 A földesurak jelölőlistájáról 1800-ban Nagy Károlyt választották meg bírónak, aki ezt megelőzően, 1789-től 1794-ig folyamatosan főbíró volt, de a tanács ebben az évben nem javasolta újraválasztását. A következő évi bíró is ő. (Számításunknál korábbi hivatali idejét nem vettük figyelembe.) - HML V-101/a/8 182. p. (1800. április 19.), 186. p. (1800. április 24.) - 1807-ben Egyed Pál lett a város első embere, s őt is meghagyták hivatalában a következő évben. - HML V-101/a/8 684. p. (1807. április 24.) - Frátrik Mihályt 1815-ben és 1824-ben választották meg, mindkét alkalommal két évig maradt hivatalában. - HML V-101/a/9 514. p. (1815. április 24.), HML V-101/a /10 615. p. (1824. április 24.). - 1819-től 5 évig bíró Mórocz Mihály, aki 1809-1815-ig már állt a város élén, s ugyanőt választják meg 1830-ban is, s hivatalában maradt 3 éven át. - (HML V-101/a/9 92. p. (1809. április 24.), HML V-101/a/l 1 527. p. (1830. április 24.) - Balla Mihály 1826-ban került földesúri javaslat alapján megválasztásra. - HML V-101/a/l 1 140. p. (1826. április 23.), 141. p. (1826. április 24.) 46 9 HML V-101/a/13 18-19. p. (1837. szeptember 7.) 47 0 HML V-101/a/13 20. p. (1837. szeptember 7.) 47 1 HML V-101/b/343. Fase. CCCXXI. 123. (1847. április 7.) 106
