Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

7. TÉGLAGYÁRTÁS

a Téglaégető határnév őrzi.

57

4 Az Egerbaktán létesült tövises-völgyi püspöki, ill. érseki téglaégető megszűnése az 1920-as évekre tehető.

57

5 Erdőkövesd 1840 előtti években keletkezett az urasági téglakemence, amely a pétervásári határ közelében, a falutól délre lévő „Fehér agyagtető" határnévvel jelölt területen állt.

57

6 1848 körül az Orczy-család tulajdonához tartozott. Az itt gyártott B. O. betűjelű Báró Orczy tulajdonos nevét rejtő téglát - felhasználták a váraszói templom 18491850-es években történt átépítése során.

57

7 1853-ban a második katonai térképezés idején az urasági téglakemencét a Pétervására és Erdőkövesd közt, az utóbbitól délre, az Erdőkövesd felé haladó közút bal oldalán Z. Sch. rövidítéssel (Ziegel Schlag) téglavetőként tüntették fel.

57

8 1883-as harmadik katonai térképezéskor is ugyanott jelezték a működő téglakemencét.

57

9 A téglaégető 1909-ben még működött, s évente 60-70 000 db téglát gyártottak benne, mely ez idő tájt özv. gr. Károlyi Viktorné (szül. br. Orczy Irma) uradalmához tartozott.

58

0 Megszűnésének időpontja nem ismert. Az egykori téglaégető helyét jelöli a Téglaház helynév.

58

1 Felnémet A felnémeti téglaégetést Telekesy István egri püspök szervezte meg 1701-ben, amikor Egerben elkezdte a Szent Mihály templom helyreállítását. Ez évben egy név szerint nem említett téglásmesterrel szerződött, akinek l-l kemence tégláért, amely 2000 darab téglát jelentett, 12 frt-ot fizetett. 1703-ban kötött szerződést Lener Jánossal és Seffer Baltazárral, akiknek egy-egy kemencényi 1000 db tégláért 2 frt-ot és 2 kila búzát adott. 1713-1714-ben ugyancsak az egri barokk templom építéséhez szükséges tégla végett szerződött egy „Slavonicus"-nak nevezett mesterrel, akinek a társát Andrásnak hívták. Szerződésük szerint 1000 db tégláért 3 frt-ot fizetett a püspök. A megállapodás szerint a fát a földesúr adta, míg a szerszámokról és a fuvarozásról a téglásmesternek kellett gondoskodni. 1713-ban 50 000, míg 1714-ben 19 300 db téglát használtak fel a templom építéséhez.

58

2 1714-ben a felnémeti téglaháznál 29 200 db téglát égettek az akkor készülő egri városháza céljára, amelyért a város 100 frt 14 kr-t fizetett.

58

3 57

4 Heves megye földrajzi nevei. 1970. I. 203. 57

5 HML. XXIV-201/3. Heves Megyei Földhivatal iratai. Levelezés, 1945-1946. A Megyei Földbirtokrendező Tanács 1946. április 17-i ülésének jegyzőkönyve. 57

6 HML. Térképtár. U. 91. Udvardy János térképe 1840-ből. 57

7 ERDEI F.-KOVÁCS B., 1964. 186., ill. 197. 57

8 Második katonai felvétel. 1853. XXVI. 45. térképszelvénye. 57

9 Harmadik katonai felvétel. 1883. 4764/4. térképszelvénye. 58

0 BOROVSZKYS., 1909. 231. 58

1 Heves megye földrajzi nevei. 1970. I. 135. 58

2 SUGÁR I., 1993. 189-191. 58

3 SZABÓ I., 1898. 20. 108