Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
7. TÉGLAGYÁRTÁS
1718-ban gr. Erdődy Gábor püspök szerződést kötött a felnémeti fuvarosokkal. A szerződés pontjai közt szerepelt, hogy a felnémeti urasági téglavető kemencéhez fövenyt (homokot) hordjanak, s az égetéshez szükséges fa kivágásához két fejszés embert állítsanak. 58 4 1730 szeptemberében Felnémetről fuvarozott Déri András és Holló Ferenc a kápolnai püspöki serház építkezéséhez 1500 db téglát, 5 német frt-ért és 28 polturáért. 58 5 1732-ben a felnémeti püspöki téglaégetőben dolgozó konvenciós emberek kötelezettségei közt 3 nap kaszálás, szénarakás és a széna Egerbe szállítása szerepelt. Akinek nem volt igás jószága, 24 napi robotot, akinek pedig volt, annak 12 napi ingyen szekeres munkát kellett végeznie. 58 6 1741-ben ugyancsak a felnémeti püspöki téglaházból hozták a téglát az egri városházánál folyó építkezésekhez. Ekkor már 1000 db tégla ára 6 rajnai forint volt. 58 7 Az üzemnek 1745-ben is léteznie kellett, ui. az összeírásban a foglalkozást jelző nevek közt összeírtak Téglavetőt is, viszont a családnevét nem tüntették fel. 58 8 1764-ben a felnémeti téglaház működött ugyan, de a püspöki építkezésekhez nem tudott eleget termelni. Ezért 1764. június közepén felállítottak egy új téglaégetőt. A makiári jobbágyok 1767-es urbáriuma szerint az egri püspök építkezéseihez 1 frt 10 kr-ért fuvarozták a falba való nagyméretű téglát a felnémeti égetőből. 58 9 1783-ban készült első katonai felmérés térképén már nem szerepelt ez az üzem, 590 mert valószínűleg már nem létezett. A felnémeti téglakemence helyét valószínűleg a mai Pásztor-völgyben kell keresnünk, azon a határhelyen, amelyet Hazael Hugó térképe 1755-60-ban „Agyagos" névenjelzett, 59 1 de nevezték e helyet 1858-ban „Agyagostető"-nek is. 59 2 Minden valószínűség szerint a meglévő agyagbánya mellett felhagyott volt püspöki téglaégető újból való hasznosítását tervezte az egri érseki uradalom, amikor 1829-ben Háger János losonci ácsmesterrel elkészíttette a felnémeti tetőcserépégető-kemence terveit. 59 3 Egy 1902-ben készült térképen megtalálható a „Téglaégető" felirat. 59 4 A felnémeti püspöki téglaégető egykori helyét jelzi a falutól nyugatra, az egerbaktai határ közelében a földrajzi nevek között fennmaradt Téglaház, ill. Téglaház kútja határnév. 595 A felnémeti téglaház működése 1701-1767 közt követhető nyomon. 58 4 LÉNÁRTA., 1982-1983. 196. 58 5 HML. XII-3/a/312. Fasc. Nr.° 184. 58 6 HML. XII-3/a/20. Liber. 20. pag. 16. a - 17. b. 1732. A téglaház neve: Domus Crematoria Felnémetiensis. 58 7 SZABÓ I., 1898. 22. 58 8 SOÓS I., én. 23.; DIV. LUK. TA. 144-77. 58 9 MOL. Heves megye úrbéri tabellái. 1770. Maklár, 1767. 59 0 Első katonai felvétel. 1783. XVI. 19. térképszelvénye. 59 1 HML. Térképtár. Érs. 5. 59 2 HML. Térképtár. U. 114. 59 3 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 335. 59 4 HML. Térképtár. U. 115. 59 5 Heves megye földrajzi nevei. 1988. IV. 301. 109
