Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
11. SERFŐZŐK
A császári serház működésére utal az a nyugta, amely szerint 1702. október 11-én Wurzer Farkas császári serfőző Poroszlóról átvett 82 kila árpát, 98 6 A kincstári sörház a Rákóczi vezette szabadságharc idején is működött. 1709-től Perényi Miklós lett az egri vár kapitánya. Az Országos Gazdasági Tanács úgy rendelkezett, hogy Perényi kapitánynak és a várban szolgáló tiszteknek a fizetése az egri jószág jövedelméből történjen, de a tiszttartó kereken megmondta, hogy arra nem számíthatnak, mert annyi jövedelem egy esztendő alatt sem folyik be. Perényi ezután az Eperjesen székelő Gazdasági Tanács elnökéhez, br. Klobusiczky Ferenchez fordult levélben 1709. szeptember 3-án. Klobusiczky, Perényi régi ismerőse segített, s hajlandó volt az egri kincstári serfőzőházat és malmot árendába neki kiadni. Bercsényi Miklós tudósítása szerint az egri várőrség tisztjeinek az 1710. évi fizetése az említett sörház és malom haszonbérletéből telt ki. 98 7 Az 1714-ben felújított serházban továbbra is Wurzer Farkas főzte a sert. 1716. április 24-én kötött szerződést Budán gr. Erdődy Gábor egri püspök a serház bérbevételére. A szerződésből kitűnik, hogy a serházat már Telekesy püspök is bérelte a Magyar Kamarától. 98 8 A püspökség 1716-1720 között évente 800 rajnai forintot, 1720 júniusától 1723. áprilisig már csak évente 400 rajnai forintot, míg 1723. április 24-től csupán 300 rajnai forintot fizetett a bérletért. 98 9 A fizetési kimutatás szerint az uradalom rendszertelenül fizette a bérleti díjat. Ennek okai között szerepelt a sörszállítás megoldatlan volta, az állandó pénzhiány, ui. a sört csak hitelbe tudták elszállítani, s így utólag fizettek a sörért a kocsmák. Ezen kívül a városban meglévő három serfőző (püspöki, káptalani és császári) egymással is konkurálva korlátozta a sör eladását. 1723-tól újabb három évre bérelte az egri püspök a császári sörházat, 99 0 amelyet 1726-ban 203 frt 20 kr-ért jelentősen felújítottak. 99 1 1731-ben szinte teljesen átépítették 1357 frt 54 kr-ért a császári serházat. 99 2 Az egri kincstári vagy császári serház működésére 1731-ig találni adatokat. Az év január 27-én Budán Eger város vezetői szerződést kötöttek Joseph de Pleyernnel, a budai kerület kamarai biztosával, hogy a város két malmot 2500 rajnai frt-ért elad a Kamarának. A szerződésben szerepelt, hogy ha eladó lesz a császári sörház és a pince, akkor a malomtulajdonos elővételi jogot kap azokra. 99 3 Eger város 1724. évi országos összeírása szerint a makiári külvárosban állt gr. Zinzendorf Ferdinánd ezredesnek egy sörháza. 99 4 Valójában a császári sörház a mai Kossuth Lajos utca 13. sz. épület helyén állt az Eger-patak közelében, ahol az egykori Oroszlán Vendégfogadó felépült. Az épületet 1753-ban a régi császári serház telkén építtette fel gr. Barkóczy Ferenc egri püspök, miután a megyeháza telkén egykor léte98 6 HML. XII-3/a/312. Fasc. D. N°. 181. 98 7 Archívum Rákóczianum, VI. 1878. 551-552. 98 8 HML. XII-3/a/312. Fasc. E. Nr.° 182. 98 9 HML. XII-3/a/312. Fasc. E. Nr°. 182. m. 99 0 HML. XII-3/a/312. Fasc. E. Nr.° 182. o. 99 1 HML. XII-3/a/312. Fasc. E. Nr.° 182. n. 99 2 HML. XII-3/a/312. Fasc. E. Nr.° 182. a. 99 3 HML. XII-3/a/312. Fasc. E. Nr.° 182. p. 99 4 DIV. LUK. TA. 149-81. 176
