Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
11. SERFŐZŐK
zett „Fekete Sas"-hoz címzett püspöki vendégfogadót abban az évben lebontatta, és a telket a megyének 2000 forintért átengedte. 99 5 Püspöki sörház 1690-ben Fenessy György egri püspök saját sörházat építtetett. A püspöki sörház építéséről már Pentz katonai parancsnoknak a Budai Kamarai Adminisztrációhoz küldött 1690. május 16-i jelentéséből értesülünk: „entgegen dem dasselbigen cum Jurisdiction reservirten Kays. Brauhauss ". 1711-1712-ben Wurzer András serfőző 800 rajnai forintért árendálta a műhelyt. 99 6 A nagyobb szabású sörház felépítésére 1716-ban került sor, melyre a püspökség a szerződést Giovanni Battista Carloneval kötötte meg. 99 7 Az új püspöki sörház elkészültéig gr. Erdődy Gábor bérleti szerződést kötött az egri császári sörházra, amelyet az épület elkészülte után is időről időre megújított. Carlone 1716-ban kezdte el építeni a püspöki serházat az Eger-patak túlsó partján, az egykori Húspiac helyén, 99 8 s az építését 1720-ban fejezte be. 99 9 A püspöki serfőző lakásának elkészítéséért Carlone kőművesnek 1722-ben 106 frt-ot fizettek ki. Talán ez lehetett a Herner-ház földszinti ré" sze. 100 0 Hemer Ferenc - Erdődy püspök sörfőzője - 1725-ben tűnik fel, és 1773 körül halt meg. Egykori lakóháza a serfőző közelében, az Eger-patak túlsó partján állt, s azonos a mai Markhót Ferenc utca 2. sz. alatt az ún. Herner-házzal. 100 1 Fennmaradt az egri püspöki serfőzőház 1745-1750 közti korszakának jövedelmezőségi kimutatása. 100 2 1750-ig a püspöki uradalom konvenciós rendszerben főzette a sert, vagyis az uradalom alkalmazottja volt a serfőző. Ezen változtatni akartak, és ezért készült a részletes kimutatás, amelynek adatait a „Kimutatás az egri püspöki serház 1745-1750 közötti jövedelmezőségéről" című táblázatban foglaltuk össze. A táblázatból kitűnik, hogy a termelt sör nagy részét kimérték a kocsmában, kisebb részét a szemináriumnak adták, továbbá a püspöki udvar fogyasztására szánták, és ez utóbbiaknak alacsonyabb áron számolták a kiadott sör hordóját. Nagyon valószínű, hogy a püspöki udvarnak, és a szemináriumnak átadott sört fiktív módon számolták. A vizsgált időszakban hetente legalább egyszer főzték a sört. A konvenciós serfőzőmesternek főzésenként 18 hordó sört kellett átadni. A kimutatásban található 6005 db hordónál többet termeltek a serházban. Literben nem tudjuk, mennyi sör készült, mert a hordó mértékét nem ismerjük. Az uradalom részben megtermelte, részint vásárolta a sörfőzés alapanyagát, az árpát és a komlót. A tulajdonos ugyanannyit fizetett a komlóért, mint amennyit a szaladot őrlő molnár kapott. A püspökség gondoskodott a sörház karbantartásáról, ő fizette a serfőzőt, akinek az évi átlagfizetése többe került, mint a püspöki udvar számára átadott olcsón számolt sör. Főzésenként 3 öl fát használtak fel. 99 5 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1972. 373. 99 6 HML. XII-3/a/312. Fase. E. Nr.° 182. x. 99 7 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1972. 599. 99 8 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1972. 383. 99 9 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 317. 100 0 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1972. 599. 100 1 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1972. 383. 100 2 HML. XII-3/a/312. Fase. E. Nr." 182. aa. 177
