Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
11. SERFŐZŐK
1743-44-ből Miklucsik András bérlő személyét említik az összeírások. 106 0 A Bécsi Kereskedelmi Társulat 1771. évi jelentéséből ismert, hogy a városban ebben az időszakban is két sörfőzőház létezett, s az egyik a jezsuiták tulajdona volt. 106 1 A jezsuita rend 1633-tól 1773-ig működött Gyöngyösön, de közben - 1705-1710 közti rövid időszakban - szüneteltette tevékenységét. Az általában 3-6 tagból álló közösség a nagyszombati kollégium alá tartozott, s a városban két telkük volt. 106 2 Az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend javai a Magyar Kamara kezére kerültek. 1063 Almássy Pál még 1781-ben kérte, s 1784-ben végleg megkapta a kamarától 20 000 forintért a jezsuiták gyöngyösi javait. Köztük volt a házával szomszédos telken álló majorság - Gyöngyös, Szent Bertalan utca 3. sz. alatt állt az egykori Almássy-ház - a rajta álló romos állapotú sörházzal és egyéb épületekkel. Ezeket a tulajdonos lebontatta, s a telket saját háztelkével egyesítve 1784-ben megkezdte az Almássy-ház felépítését Rábl Károly tervei alapján. 106 4 A gyöngyösi jezsuiták sörházának a működése 1723-1773 között követhető nyomon. Alsó serház vagy Új serház Ez a serház a Grassalkovich-uradalomhoz tartozott. 106 5 1735-ben említik az összeírások a műhelyt, amelyet 1748-ig Relich József serfőző irányított. 106 6 Egy 1771-ben készült jegyzékben ez olvasható: „Domus alia Braxatoriaa extra Oppidum". m i 1777-ben, amikor az Orczy-család bérbe vette a Grassalkovich uradalmat, a leltárban két serház szerepel. A Grassalkovichok által építtetett ún. „Új serház" - amely a későbbiekben Alsó serház néven ismert - ugyanakkor a következő felszereléssel rendelkezett: „A város végén levő' Serház mely mostanában újonnan építtetett, amelyben az uraság egy új kartonya (?) és egy új faabroncsos szabaditókádja van, a többi szerszám mind az árendás serfőzőé, melynek új pincéje, fészerje, istállója, kamrája jó statusban lévén egyedül a kemenczéje nagy reparatiót kiván. Hevitőt és még egy áztató kádat tartozik az uraság nékie átadni. E mellett farovátékos, rongyos tetejű mészárszék, mely egyszersmind a serfőző által árendába tartozik. Ugyanennek felső részén egy malom, mely fundamentumábúl reparátiót kiván". 106 8 1776-ban az új serház és a mészárszék utáni bevétel 270 forint volt. 106 9 1820-ban továbbra is az Orczy-család által bérelt uradalom tartozéka a serház. Bérlője Braun Izsák serfőzőmester, aki befizetett az uradalomnak 450 forintot. 1820-ban ezt a serfőzőt „Alsó serház"-nak nevezték. 107 0 106 0 HML. IV-7/C/7. 756. öi. 1743-44. 106 1 BOROVSZKY S., 1909. 138. 106 2 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1978. 143-144. 106 3 KOVÁCS B., 1984. 153. 106 4 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1978. 146. 106 5 BOROVSZKY S., 1909. 138,; SZŰCS Gy., 1930. 8. 106 6 HML. IV-7/C/7. 748. öi. 1735; 749. öi. 1736; 756. öi. 1743-44; 759. öi. 1747-48. 106 7 MOJZERM., 1984. 80. 106 8 MOL. Orczy-család Levéltára. P. Varia Regestrata 522. Nr.° 8. 106 9 MOL. Orczy-család Levéltára. P. Varia Regestrata 522. Nr.° 8. 107 0 A debrő-parádi uradalom 1820-as számadáskönyve. MM. TDGy. 91. 128. 1. 187
