Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
7. TÉGLAGYÁRTÁS
dern téglagyárat létesített. 52 9 Az üzemben 1894-ben 20 000 db téglát gyártottak, 1905ben az itt készült 1000 db falitégla ára 36 korona, s piaca Eger és vidéke volt. 53 0 1909-ben a Wind-féle téglagyár és a hozzákapcsolt építési ipartelep (lakatos-, asztalos- és bútorüzem) 70-120 munkást alkalmazott, és a téglagyár 4 millió db téglát és tetőcserepet gyártott. 53 1 1912-ben a téglagyárban 76 személy dolgozott. 53 2 A század eleji gyakori sztrájkmozgalmak miatt az üzem nem magyar és helybeli munkásokat foglalkoztatott, hanem külföldieket, akik évente 8 hónapi munka után visszatértek hazájuk" ba. 53 3 Az I. világháború alatti pénzromlás, gazdasági nehézségek miatt 1918-ban a Windféle cég részvénytársasággá alakult Építőipari Rt. néven. A telket továbbra is bérelték a főkáptalantól, szerződés szerint 3344 pengő értékű természetbeni járandóság ellenében. Ez a bérösszeg 1927-ben 60 000 db kisméretű tégla, 15 000 hornyolt cserép és 35 000 hódfarkú cserép árának felelt meg. 1926-ban az üzem nehéz pénzügyi helyzetében 160 000 pengő kölcsönt vett fel a Heves Megyei Takarékpénztártól, amely ezzel megszerezte a részvények 13%-át. 1928. február 17-től az Építőipari Rt. a Takarékpénztár érdekköri vállalata lett. 1930ban az Építőipari Rt. tartozása 180 000 pengőre duzzadt, emiatt lekötötte a tartozások fejében minden vagyonát, felhagyott az építkezési tevékenységgel, végkielégítéssel elbocsátotta alkalmazottait és csak a téglagyárat tartotta üzemben. Az egyes műhelyeket az addigi művezetőknek, mint önálló iparosoknak adta bérbe. 53 4 A Heves Megyei Takarékpénztár 1933-tól az Építőipari Rt. részvényeinek 89%-át birtokolta, így a közgyűlésen a majoritás a kezükbe került. A téglagyár teljesítőképessége az 1930-as években 1 millió cserép és 3 millió db tégla volt. Ugyanakkor 1939-ig kapacitásukat csak részben tudták kihasználni, s átlagos munkáslétszámuk 50-60 fő körül ingadozott. 53 5 Az Építőipari Rt. Cserép- és Téglagyárát 1948-ban államosították. A vállalatvezető 1948. IX. 18-i jelentése szerint gyári kapacitásuk 4,2 millió gyártási egységnek felelt meg. 53 6 Az államosítást követően a volt Wind-féle gyár I. sz. Téglagyár vagy Homok utcai téglagyár néven is szerepelt. 1949-től többször átszervezték, de jogutódja ugyanazon a telken 1992-ig termelt. Az Észak-Magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat egri Homok úti I. számú téglagyára működése utolsó évében 60 embert foglalkoztatott. 1992ben befejeződött a téglagyártás, a dolgozók zömét végkielégítéssel elbocsátották. 53 7 Ezután az üzemet privatizálták, az új tulajdonos Keller József 1994. szeptember 20-án újraindította a termelést. Az Egri Téglagyár Kft. 1996 elején 70 alkalmazottat foglalkoztatott. 1996. február 29-én ismét elkezdték a cserépgyártást. Naponta 3-4 családi ház felépítéséhez szükséges különböző fajta téglát állítanak elő. Évi termelési 52 9 Magyar Szó, 1922. május 31. 53 0 KALECSINSZKY S., 1905. 75. 53 1 KEMÉNY Gy., 1909. 31. 53 2 THIRRING G., 1912. 30. 53 3 Alispáni jelentések, 1906. 144-145. 53 4 HML. XI-203/13/a. A Heves Megyei Takarékpénztár Rt. iratai. 53 5 LADÁNYIM., 1936. 469. 53 6 HML. XXII-2/43. Eger város polgármesteri iratai. 1948. 3857/1948. számú irat. 53 7 EgRiport, 1993. 09. 04. 4. 103
