Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
7. TÉGLAGYÁRTÁS
értéke az üzemnek 150-160 millió Ft. 53 8 Ez a téglaégető, jogelődjeit is figyelembe véve együttesen 1738-tól napjainkig (1996) már 258 éve működik. Az egri káptalani téglakemencénél készített téglákon C. A. betűk (jelentése: Capitulum Agriensis) találhatók. A Wind-féle téglagyár 1886-1918 között gyártott tégláinak téglajegye egy W volt negatív formában, a tulajdonos családnevének kezdőbetűje. A nyersanyagot biztosító felső oligocén kori agyagtelepnek 53 9 a geológiai és őslénytani jelentősége nemzetközileg ismert. Legányi Ferenc (1884-1964) természetbúvár gyűjtőmunkája eredményeként egybegyűjtött kövületeit a Gyöngyösi Mátra Múzeumban őrzik. Püspöki téglaégető a Szalaparton 1751-ben a Szalaparton lévő egri püspöki téglaházon dolgozott Wallner (Vainer) József egri kőművesmester. 54 0 Az 1783-ban készített első katonai felvételű térképen a Szalaparton állt a téglaégető, amelyet a téglakemence német nevével jelöltek. 54 1 Viszont az 1856-1860 között készített második katonai felméréskor készült térképen már nem tüntették fel, mert a téglaház a XVIII. század végén megszűnt. 54 2 Püspöki, majd érseki téglaégető a Vécsey-völgyben A püspökség állandó téglagyára a Vécsey-völgyben, a Noszvaj felé vezető út mellett, annak északi oldalán volt. A téglaégető a helyben bányászott kiváló minőségű, alsó oligocén kori agyagra települt. A téglaégető létezésére a legkorábbi adat 1695. január 4-ről származik. Fenesy György egri püspök és Eger város követei ekkor kötötték meg azt az egyezséget, amely szabályozta a város jogállását. A Fenesy-féle szerződés 3. pontja kijelölte az uradalmak számára azokat a helyeket, amelyeket maguknak, mint püspöki adómentes kúriákat tulajdonul kikötötték: a malmokat, a vadaskertet, a város alatti kertet, mintegy 50 embernyi kaszáló rétet, a fürdőt és a téglaházat, 54 3 1764 decemberében Eszterházy püspök kibővítteti a Vécsey-völgyi téglakemencét. Részint ennek a téglaégetőnek a nagyobbítása és még más, 1764-ben újonnan létesített téglaégetőkből (Gyöngyöspüspöki, Gyöngyössolymos stb.) kikerülő nagy mennyiségű téglára az 1765-ben megkezdett egri lyceum építése miatt volt szükség. Az egri püspök urasági téglaháza is igényelte a jobbágyi munkaerőt. A makiári jobbágyok 1767-es urbáriuma szerint a kötelezettségük volt - Szőllőskétől a Vécseyvölgyi téglaházig - ölfát hordani 60 dénárt. A falba való nagy téglát a püspök egri téglaházától 1 frt-ért kellett az építkezés helyszínére szállítani. 54 4 53 8 Keller József közlése, 1996. február 29. 53 9 PINCZÉS Z., 1957. 32. 54 0 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969.414. 54 1 Első katonai felvétel. 1783. XIX. 24. térképszelvénye. 54 2 Második katonai felvétel. 1856-1860. XXXVII. 46. térképszelvénye. 54 3 HML. XII-2/d/48. Fenesy György transactiója. 27. Lásd: SZÁNTÓ I., 1954. 17. 54 4 MOL. Heves megye úrbéri tabellái. - 1770. 104
