Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

2. SZÍNESÉRCBÁNYÁSZAT

jóra egybefonódott, néhány uncia súlyú aranyszálakat a hegyekben találták, és egy egri polgár ökörpásztortól vette meg. Halála után gyermekei szétosztották. Nekem pedig az örökösnő mutatta meg a neki jutott arany szálakat. Pontos lelőhelyét nem ismerik, de erősen tartja magát a hír, hogy a közeli hegyekben, vagyis a Mátrában találták":

6

2 1754-ben a Földváry-család tett sikertelen kísérletet a nemesércbányászat felújítására. 1767-ben Fazola Henrik felfedezte a gyöngyösoroszi ércbányát. 1769-ben Fazola ez ügyben Bécsbe utazott. „Egy tiszteletre méltó egri polgár Fasolle Henrik lakatosmester Bécsbe utazott a következő ügyben: ez a szorgalmas férfi a parádi hegyekben olyan köveket talált, amelyek szén módjára égnek. Gyöngyöshöz közel az Oroszi Mátrában régi bányahelyeket, Párádon pedig új bányákat fedezett fel. Az innét kiásott ércet, melynek stufa a neve, próbára elküldte Körmöcbányára és Szomolnokra, ahol azt ércpróbának vetették alá, a próba eredményét pedig tudomására hozták a királyi udvarnak, vagyis a királyi kamarának. Nevezett egri polgár tehát ezért utazott Bécsbe, hogy erről a dologról jelentést tegyen".

6

3 1769. november 2-án Fazola bejegyeztette jogát a Gyöngyösoroszi határban, a falutól mintegy másfél órányi járásra lévő, rég beomlott Ferenc-táróban található mindennemű ércre.

6

4 1767-ben Verboth Keresztély és Demjány Mihály iglói bányászok egyes gyöngyösoroszi régi, felhagyott nemesfémbányák kiaknázására szereztek jogosítványt.

6

5 1767. november 20-án Verboth Keresztély rozsnyói bányász átvette maga és a bányatársulata részére az oroszi határban lévő, rég elhagyott Szent János-tárót, és a mellette található másik beomlott aknát és tárót. Verboth és társa 1769 nyarán az itteni Szent János-táróban lévő bányarészüket eladták Demjány Mihály iglói lakosnak. Demjány a Xavér Ferenc nevére átkeresztelt oroszi bányát szüneteltette. 1769. szeptember 16-án Hogh Pongrác az oroszi Aranybánya-hegyen átvett egy kutatótárót mindenféle ércre, és azt Szentháromság-tárónak nevezte el. 1769. júniusban Demjány az oroszi Xavér Ferenc - korábban Szent János - bányában 10 héten át több bányászt foglalkoztatott. Ebben a bányában rövidesen Fazola Henrik is érdekeltséget vállalt. Úgy tűnik, a Demjánnyal történt egyezkedés során a gyöngyösoroszi ércbányák birtokjoga felerészben Fazola Henrik kezére jutott. Fazola 1769. évi kísérlete is csupán 4-5 évig tartó bányászkodást eredményezett. 1769 végén Fazola birtokolta felerészben az orosziban lévő Xavér Ferenc ólom és ezüstbányát, s kizárólagos tulajdona volt a parádi Szent József réz- és ezüstbánya a Vörösvár-hegyen, a Szent Jakab réz- és ezüstbánya a Fehérkő-hegyen, ill. Keresztelő Szent Jánosról elnevezett timsós forrás ugyanitt.

6

6 Fazola halála után (1779. április 18.) br. Orczy Józsefet igen kezdték érdekelni a mátrai bányák birtokjogi viszonyai, és a bányakönyvek átvizsgálása után meggyőződött, hogy azok gazdátlanok. Az 1788-1789. évi jelentés említi először, hogy Orczy 6

2 BÉL M., 1968. 28. 6

3 DIV. LUK. TA. 349-81. Egri ferences rendház História Domusa. 150. - Die Stufe német szó, mely több más jelentése mellett a bányászatban ércdarabot jelent. - ACSÁDY J., 1900. 356. 6

4 SOÓS I.-KISZELY GY.-ZÁDOR T., 1960. 10. 6

5 SOÓS I.-KISZELY GY.-ZÁDOR T., 1960. 9. 6

6 SOÓS I., 1966. 14-15. 33