Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT

1955 októberében is működött a kőbánya, ahol ún. belső fejtéssel termelték a követ. Az itt fejtett homokkő erősen hasonlít a márkházi lajtamészhez, olyan színű homokból áll és szennyesfehér színű.

36

6 Verpelét Várhegyi kőbánya 1753-54-ben a kőfejtőt egy bizonyos Jakab nevű kővágó bérelte.

367 Az 1790-ben készült térképen megtalálható a Várhegy oldalában a „Kő Vágó ally a ".

36

8 Az itteni kőbányát újból, a helyi kőfaragást 1822-ben említik először, amikor a feldebrői kvártélyház kőfaragó munkáit végezték. A XIX. században Heves megyében a nemesi kúriák építésénél gyakorta használták a követ.

36

9 1882-ben Stern Alajos nyitotta meg az újabb várhegyi kőbányát, amely másfél kmre feküdt a községtől északra, a kál-kisterenyei vasútvonal mellett. Az itt fejtett kövek 2-3,5 m

3 nagyok voltak, mind nyers, mind pedig faragott állapotban műszaki tárgyak építésére, útépítésre alkalmasnak bizonyultak. A termelés évente kb. 20 vagon - ez mintegy 200 tonna - volt.

37

0 A vasúti szállítási lehetőség, valamint a robbantásos kőfejtés olcsóbbá tette a kitermelést a várhegyi kőbányánál.

37

1 A Stern-féle kőbányában 1890-ben már eladásra bányászták a kemény trachitot. A debrecen-füzesabonyi helyiérdekű vasút alapozásakor az innen kitermelt követ használták.

37

2 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 1892. évi jelentésében a várhegyi trachit kőbányáról azt írták, hogy a bánya naponta 100 napszámost és 25-50 nagyrészt olasz kőfaragót alkalmazott. A napszámosok napi bére: 1-1,50 frt, míg a kőfaragók napi keresete 2,50-4 frt közt volt. A jelentés szerint a bányaüzem további fejlődését nagyban hátráltatta a Mátrai Helyiérdekű Vasút, amely a MÁV díjtételeinek a háromszorosáért szállította csak el a kitermelt követ.

37

3 1902-ben a csődbe került Stern Alajos kőbányáját eladták.

37

4 1926 körül a várhegyi kőbányában fejtett középső miocén kori riolittufa lágy, könnyen faragható, likacsos szerkezetű, könnyű és mégis szilárd építőnek bizonyult. A bányában 30-40 m magas, merőlegesen vágott lépcsőkben fejtették a kőzetet. A durvább kőfajtát műkőnek is feldolgozták, de a faragott kövek mellett igen nagy mennyiségű olcsó nyerskövet is termeltek.

37

5 36

6 LEGÁNYI F.: Múzeumi napló. VII. 379. 36

7 HML. rV-7/b/4. 605. öi. 1753-54. 36

8 HML. Térképtár. Fkpt. 42. 36

9 BAKÓ F., 1978. 64. 37

0 SCHAFARZIKF., 1904. 130. 37

1 Egri Újság, 1902. I. 9. 6. 37

2 Eger, 1890. V. 20. - Eger-Füzesabony-Debrecen közti vasútvonal megnyitása 1891. VIII. 5-én volt. Eger, 1891. VIII. 11. 37

3 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése Borsod, Gömör-Kishont és Heves vármegyék 1891. évi közgazdasági viszonyairól. 37

4 Egri Újság, 1902. I. 9. 6. 37

5 NOSZKY J., 1926. 138-139. 77