Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

3. SZÉNBÁNYÁSZAT

1842-ben a Bátorban folyó kutatások eredményeként először jelenik meg a hír a bányászati irodalomban, hogy „Bátor mellett pedig hatalmas rétegekben találtatott a kőszén ".

10

1 1856-ban Szarvaskő határában az egri érseki uradalom kőszéntelepet és műveletet nyitott.

10

2 1860-tól az egri káptalan újabb kutatásokat végeztet a területen. Eger mellett Egerszalókon, Bátorban, Egerbaktán és Szarvaskőn. A baktai, szarvaskői és a bátori határban a megelőző fúrások után 3 telepet fedeztek fel. A fúrások a Szénkő-Tólápa-völgyben voltak. A budai bányakapitányság - helyszíni szemléje után - a mintegy 100 352 négyszögöl területen a szénkészletét 20 millió mázsára becsülte 1860-ban. A területet Gábor-vájnatelek elnevezéssel bejegyezték a bányatelekkönyvbe.

10

3 2. kép. Szarvaskői bányászlakások 1868-ban Magyarország és a Nagyvilág, 1868. IX. 27-i számából. Rajzolta: Liptai Pál Az itt folyó széntermelést a rossz útviszonyok mellett a vízbetörések is veszélyeztették, nehezítették. 1863-ban 6 bécsi öl (11,4 m) mély, függőleges vízaknát, azaz zsompot építettek a víz kimeregetésére. 10

1 CSIFFÁRY G., 1977. 10. 10

2 HML. VII-1/a/200. Úrbéri tagosítási iratok. Szarvaskő. 10

3 A Gábor-vájnatelek elnevezés valószínű Uxa Gábor nevéből származik, aki az uradalom bányaügyeit intézte. - MONTEDEGÓI ALBERT F., 1868. 432-436. 41