Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
3. SZÉNBÁNYÁSZAT
1866-ban a termelés közben 500 köböl (kb. 3400 m 3) vízbetörés történt, s a bányát elöntötte a víz. A bánya víztelenítése a kezdetleges eszközökkel, meg az állandó vízhozzáfolyás sok erőfeszítést okozott. Végül is a víz elvezetésére egy 90 öl hosszú, csekély lejtésű vízelvezető tárnát építettek, amely 1865. február 25-re készült el. A termelt szenet az egri érseki uradalomban (Nagytálya, Deménd, FüzesabonyPusztaszikszó, Kápolna) használták fel és a káptalan téglaégetőjében, valamint az egri gőzmalomban. Emellett adtak el egri lakosoknak is. 10 4 1867. december 12-én bányaomlás okozott halálos balesetet. 10 5 A bánya 1864-ben 13 000 bécsi mázsa szenet termelt. Az év során 1 mázsa szén 15 kr volt, amikor a tokodi szén 25, a csolnoki 25, a salgótarjáni 14, a soproni 24, a resicai 30 kr-ba került. A szén víztartalma: 12%, hamutartalma: 15,2% volt. 10 6 1870-1875 között a bátori bányában 96 férfi, 2 nő és 10 gyermek dolgozott. Átlagos napszámbérük 1875-ig 0,79, 0,35 és 0,30 forint volt. A bátor-szarvaskői bánya az egri káptalan igazgatása alatt 1877-ig működött. A bátor-szarvaskői bánya széntermelése: Ev Termelés (tonna) 1864 728 1874 252,5 1875 240 1876 93,8 A bezárás okai között döntő volt az ipari fogyasztók, valamint a vasúti szállítás hiánya, mivel a távolabbi piacokra sem juthatott el olcsón a termelt szén. A szén ára 1868ban 25 kr volt, fele a brennbergi szén árának. A termelt szenet nógrádi szenekkel keverve tüzelték (pl. az egri gőzmalomban), s emellett a falusi lakosság körében is lassan és nehezen terjedt a szén tüzelőként való használata. 10 7 1877 után szünetelt a bányászat. Szarvaskő A település határában évtizedek múlva, 1919-1920-as években Román János bányavállalkozó kezdett kutatni. Tárót hajtott az Almár-völgy felső részén, valamint lejtősaknát a Szénkő-völgyben. A lejtősakna a széntelep mentén létesült, s a telep vastagsága 1,5 m volt. 1920-ban 44 alkalmazott dolgozott a bányában. 1921 januárjában megalakult az Érseki Bánya- és Ipartelepek Rt. A társaság 21 fúrással meghatározta először a széntelepek fekvését, majd az eredmények alapján az Almár-völgy felső részén kihajtotta a Szent János-tárót. 1922-ben az Eger-Putnok vasútvonaltól 5,5 km iparvasutat épített, s az év decemberében megkezdték a szén vasúti szállítását. Az iparvágány építése után javultak a bánya szállítási lehetőségei, s ez ser10 4 CSIFFÁRY G., 1977. 10-11. 10 5 Eger, 1868. I. 2. 7. 10 6 Eger, 1864. 20. szám. 10 7 CSIFFÁRY G., 1977. 11. 42
