Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
17. SALÉTROMGYÁRTÁS
Pétervására A XVIII. század végén, különösen a napóleoni háborúk idején a Habsburg kormány erősen szorgalmazta a salétromfőzést. 1798 előtt Pétervásárán gr. Keglevich Károly ottani földesúr az uralkodótól nyert engedély alapján nagy költséggel egy salétromfőzőt építtetett és tartott üzemben. Vállalkozásához elsősorban a környékbeli lakosok házainak ásásával gyűjtötte a nyersanyagot, amiért 1798-ban az ivádi nemesek tiltakoztak. 165 0 A nyersanyag hiánya miatt Keglevich salétromfőzője csupán néhány évig (1798-1805) üzemelt, mert az a kezdetektől bukásra volt ítélve. 165 1 Szentdomonkos 1786. június 2-án Vavrik Ádám és Ruczki Ádám szlovák salétromfőzők levélben fordultak panaszukkal a főispánhoz, mivel Gosztonyi Pál alispán eltiltotta őket a salétromfőzéstől. Leírták, hogy a döntés nagy károkat okozott számukra, mert már hat hete semmilyen munkát nem folytathattak, mialatt a legényeiket is fizetniük kellett, s hiába fáradtak ide oly messziről. Időközben a tevékenységüket kiterjesztették Váraszó és Tarnalelesz községekre is. Panaszos levelük végén megjegyezték, hogy ők mint őfelsége engedéllyel rendelkező szolgái, ha nem kapnak segítséget, akkor az uralkodóhoz fordulnak sérelmeik orvoslásáért. E levélnek nem lett semmi következménye, mivel időközben a vármegye eltiltotta tevékenységüktől a salétromosokat a megye északi falvaiban - Bükkszenterzsébet kivételével -, mert a helybeli lakosok házaikat felásták, hogy egy kis pénzhez juthassanak. 165 2 Tarnalelesz A község határában lévő nagy kiterjedésű erdők - 1786-ban 2791 kat. h. erdőt mértek a falu területén az erdő meghatározó szerepet játszott a település életében. 1770-ben a jobbágyok épület- és tűzi-, továbbá abroncsnak való fával kereskedtek az egri piacon, majd 1787 körül pár esztendeig a Tarnaleleszen működő salétromfőzőnek adták el fűtőanyagként. 165 3 Tarnaméra Az itteni salétromfőző ház létezéséről tudósít 1803-ban Kitaibel Pál, aki ezt írta útinaplójába 1803. május 16-án, amikor átutazott a településen: „Méránál sok a gólyafészek. A falun kivül van egy salétromlepárló". 165 4 A salétromfőző Almássy Pál helybeli birtokosé volt, s a Tarna egyik mellékága mentén létesült, amelyet Holt-Tarnának neveztek. 165 0 HML. rV-l/b/211. Közgyűlési iratok. 1799. Nr.° 92. 165 1 SOÓS I., 1975. 410. 165 2 HML. rV-l/b/155. Közgyűlési iratok. 1786. Nr.° 1230. 165 3 SOÓS I., 1975. 465. A helybeli salétromfőzést egy azt tiltó rendeletből ismerjük 1786-ból. - HML. IV-l/b/155. Közgyűlési iratok 1786. Nr.° 1230. 165 4 GOMBOCZ E., 1945. 2. 712. 283
