Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
BEVEZETŐ
jellegű Eger-patak a XVIII-XIX., de még a XX. század elején is többször árvizet zúdított a város alacsonyabb fekvésű területeire (pl. 1757, 1813, 1814, 1845, 1878, 1913.). Heves megye közigazgatási határának változásai A mai Heves megye kialakulását és korai középkori területi változásait itt nem tartom érdemesnek részletezni. 1 7 Heves megye önállósága egy 1323-ban keletkezett oklevéltől számítható. A XVI. században jelentős területi változás következett be. Buda török elfoglalása (1541) után a hódítók észak felé is előnyomulva 1550-re már Heves megye csaknem egész területére kiterjesztették, ha nem is katonai, de gazdasági befolyásukat. Az 1569. évi 52. törvénycikk úgy rendelkezett, hogy mivel a törökök elfoglalták Külső-Szolnok vármegyét, úgy e terület magyar közigazgatását és bíráskodását a még meg nem hódolt Heves megye lássa el. 1596-ban, amikor Eger is török kézre került, a törökök kialakították az egri vilajetet, amely Pest megye kivételével az egész DunaTisza közét, a Jászságot és Heves és Külső-Szolnok vármegyék teljes területét felölelte. 1687-ben Eger felszabadult a török 91 éves uralma alól. A Jászság és Nagykunság autonóm terület lett, a kettős megye pedig az 1569. évi törvény szerint Heves és Külső-Szolnok vármegye néven alkotott egy területi egységet. Ez az állapot 1876-ig állt fenn. Ez évben az 1876. évi XXXIII. tc. értelmében a 6739,8 km 2 kiterjedésű kettős megyéből kiszakították a Tisza bal partján lévő területet (kivéve Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörvény, Tiszaszőlős, Tiszaörs és Nagyiván falvakat), valamint a Tisza jobb partján a Pély határától délre fekvő részeket. Ezekhez kapcsolták a Jászságot és a Nagykunságot, s megalakították Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét. 1 8 Heves megye területe 1876 után 3801,52 km 2 volt, s ez csak annyit változott 1945ig, hogy az 1884. évi VII. tc. értelmében Heveshez csatolták Borsod megyéből Felsőtárkány községet. 1 9 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. számú rendelete értelmében Borsod megyétől Heves megyéhez csatolták át Andornaktálya, Ostoros és Bélapátfalva nagyközségeket, valamint Balaton, Borsodszentmárton (1947-től Bükkszentmárton a neve) és Mónosbél kisközségeket. A Minisztertanács 4343/1949. számú rendeletével Heves megyétől Szolnok megyéhez csatolták át a Tisza bal partján fekvő Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörvény, Tiszaszőlős, Tiszaörs és Nagyiván településeket, Nógrád megyéhez csatolták Hasznost, Pásztót, Szurdokpüspökit, Tart, Nagybátonyt, Maconkát, Mátramindszentet, Dorogházát és Szuhát. Ezzel egyidejűleg Pest megyétől Boldog és Kerekharaszt, Nógrád megyétől Lőrinci, Zagyvaszántó, Heréd és Nagykökényes, Borsod megyétől Borsodszemere (1950-től Mezőszemere), Egerfarmos, Nagyvisnyó, Noszvaj, Novaj, Szihalom és Szilvásvárad került át Heves megyébe 1950. február 1-jei hatállyal. Ez az állapot áll fenn a mai napig. 2 0 Végső soron adatgyűjtésem erre a jelenkori Heves megyére vonatkozik. 1 7 E kérdésre lásd: KOVÁCS B., 1991. 13-16. 1 8 KOVÁCS B., 1991. 15. 1 9 BOROVSZKY S., 1909. 631. 2 0 KOVÁCS B., 1991. 15. 25
