Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

BEVEZETŐ

Éghajlat szempontjából Heves megye klímáját befolyásolja a hegyvidék és az alföldi teriilet közötti 400-900 m-es szintkülönbség. A jelentős felszíni függőleges tagolódás következtében a területet változatos éghajlati sajátosságok, a mikroklímák megléte jellemzi. Az évi középhőmérséklet 8-10 °C között változik, a magasabb térszíneken 8 °C alatti, a déli alföldies részeken 10 °C felett állandósul. A napsütéses órák évi átlaga: 1800-1900 óra. A vegetáció tenyészideje (április-szeptember), a napsütés - az ország nyugati részét nem számítva - Eger környékén a legkisebb. A hegységben 1350 óra, míg a délibb, alföldi területeken eléri az évi 1450 órát. A tenyészidő hőösszege az alföldi területen 3100-3200 °C, a hegyvidéki részeken 2900 °C alatt marad. A középhőmérséklet és a napsütéses órák számában jelentkező területi különbség a vegetációnál a mezőgazdasági művelésben az ún. fenológiai késést, azaz a növények érésbeli késését eredményezi. Ez például Eger és a tőle kb. 20 km-re északabbra fekvő Mikófalva között már 2 hetes vegetáció érésbeli késést okoz.

1

3 1851-ben erre már Fényes Elek is felhívta a figyelmet, amikor Bélapátfalva ismertetésénél megjegyezte: „A növénytenyészetre nézve megjegyzést érdemel, hogy a növény tenyészet e vidéken Apátfalvától egész Bánhorvátig, az Eger vidékihez képest 8-10 nappal késik".

1

4 A két különböző tájegység eltérő volta minden éghajlati elemre rányomja a bélyegét. A hegyvidék hűvös, de kiegyenlítettebb éghajlattal rendelkezik, míg az alföldi teriileteken melegebb, de kontinentálisabb, mivel a szélső értékek is messzebb esnek egymástól. A hegyes területek csapadékeloszlása kedvező. A hegyvidék magasabb területein eléri az évi 800-900 mm-t, és évi eloszlása egyenletes. A déli területek 550-600 mm csapadékban részesülnek. Kevésbé egyenletes a déli, alföldi jellegű területek csapadékeloszlása, mint a hegyvidékeké, mivel a csapadékmaximum a nyár elejére esik, s a nyári félévben 350-450 mm, míg a téli félévben 250-350 mm csapadék hull. Télen a magasabb csúcsokat több mint 100 napig, az alföldi tájat 30-40 napig borítja hó. A terület uralkodó szele északnyugati, északi irányú. Az Alföld és a hegyvidék határterületén jelentkezik az ún. „hegy-völgyi szél" szárító hatása (például Egerben is). Heves megye természetes vízkészletben szegény, s annak területi és időbeli eloszlása is kedvezőtlen. A felszíni vízfolyások vízhozama csekély, a vízjárások szélsőségesen ingadoznak. A Zagyva-Tarna-Galga vízrendszer a Mátra és a Cserhát területének, az Eger- és a Laskó patak a Bükk nyugati oldalának felszíni vizeit gyűjti össze és szállítja a Tiszába.

1

5 A hegyvidéken - a Mátra és a Bükk erdeinek megritkítása előtt - a XVII-XVIIIXIX. században lényegesen több víz volt a felszíni vízfolyásokban. Az erdővel borított terület felszíni csapadékmegtartó szerepe erősebb, mint a kopár területeké. A történeti múltban például az Eger-patak is ún. fiumarás, tehát időszakosan, hirtelen duzzadó patakjellege erősebb volt. A patak átlagos vízbőségére jellemző, hogy a mai belváros, a Dobó tér szélén, az ún. Herner-ház (Eger, Markhót Ferenc utca) előtt az irgalmas rendháznak állandó haltartó bárkája állt a XVIII. században.

1

6 A fiumarás 1

3 BODNÁR L., 1984. 193. 1

4 FÉNYES E., 1851. I. 28. 1

5 BODNÁR L., 1984. 193. 1

6 BREZNAY I., 1933. I. 42-43. 24