Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
BEVEZETŐ
A megye természetföldrajzi határai: északon a Heves-Borsodi-dombság, keleten a Bükk hegység nyugati fele, délen az Alföld északi pereme a Tiszával, nyugaton a Zagyva-völgy. A változatos geológiai felépítettség hasonló kőzettani képet mutat. A Mátra fő tömege vulkáni eredetű. E területen a vulkáni működés már az eocén és oligocén korban megkezdődött. Az érces törzsök kialakulásától kísérve ez a korábbi működés hozta létre a Mátra ősét, a Lahóca-hegyet. 8 Ez a vulkáni működés tette lehetővé a mátrai érces területek (Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Párád) középkortól meglévő színesérc (ón, ólom, arany, ezüst) időszakos bányászatát. A Bükk hegység a megye keleti területére nyúlik be. A föld történetének a középkorában (triász-, jura- és krétakor) a hegységképző mozgásokkal összefüggésben szubvulkánok keletkeztek (például Szarvaskőben). A mélységi vulkánok anyaga (wehrlit, gabbró és a diabáz) a későbbi lepusztulás következtében a felszínre került. A földtörténeti harmadkorban a szárazzá váló hegységrészek az eróziós folyamatok hatására tönkösödtek. A lepusztulással egyidejűleg a Bükk előterében folytatódott a tengeri üledék lerakódása, s a sekély tengeröblökben széntelepek keletkeztek - Bátor, Egerbakta, Egercsehi, Mikófalva, Szarvaskő stb. térségében. 9 A Mátra és a Bükk déli előterében a pannon beltenger, ill. tó mocsaras partjain élt növényzetből (mocsári ciprus, fenyőfélék, tölgy-, bükk-, platán-, juharfajokból, sásból, nádból, kákából) jött létre azoknak a hatalmas lignittelepeknek az anyaga, amely gazdasági jelentőségre a XX. században tett szert. 1 0 Az üledékes kőzetekben kisebb kőolajkészletek keletkeztek (Bükkszék, Eger, Demjén stb.) környékén, amelyeket a gazdaság a két világháború közti, ill. 1945 utáni időszakban aknázott ki." A Bükk déli peremén, Eger mellett, a miocénkorban vulkáni anyag halmozódott fel (riolit, riolittufa), amely térség - Eger, Demjén, Egerszalók, Noszvaj stb. - több évszázados múltra visszatekintő kő-, ill. építőkő-bányászatának feltételeit teremtette meg. Hasonlóképpen a Mátra piroxén andezitje szintén nagy múltú kő- és építőkő-bányászat alapjait vetette meg. A Mátraalján és a Bükk területén jó érzékelhetők azok az antropogén, tehát az emberi tevékenység okozta változások a természeti tájban, amelyek a természeti kincsek kiaknázása nyomán keletkeztek. így például az idők során a vízimalmok, kallók működéséhez szükség volt a mesterséges malomcsatornák építésére. A mezőgazdasági művelésbe vont területek fokozatos kiterjesztése, a fa tüzelésén alapuló ipari feldolgozás az erdős területeket ritkította meg, míg a legmélyrehatóbb nyomokat a történeti múltban a bányászat eredményezte a természeti tájban. A kő-, érc- és szénbányák művelése, a meddőhányók keletkezése, a felhagyott régi kőbányák okozta sebek tájképileg is jelentős mértékben átformálták a vidéket. 1 2 Hasonlóképpen a völgyzárógátak, a mesterséges tavak alapvetően megváltoztatták a XX. század során az eredetileg felszíni állóvizekben szegény mai megyeterület tájképét. 8 BODNÁR L., 1984. 191. 9 BODNÁR L., 1984. 192. 1 0 JUHÁSZ Á., 1987. 218. 1 1 JUHÁSZ Á., 1987. 224-226. 1 2 BODNÁR L., 1984. 192-193. 23
