Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
15. VAS- ÉS FÉMFELDOLGOZÓ IPAR
lesztenie. Már az első évben 322 frt-ot visszafizetett, sőt rövidesen megvette a szomszédban álló hasonló nagyságú telket is. 146 8 Fazola műhelye a mai Hibay Károly utcában volt, a Kossuth Lajos utca és a Fazola Henrik utca közötti területen. Egerben való letelepedése után Fazola Felsőtárkányban, ahol gr. Barkóczy Ferenc egri püspök megépíttette a nyaralóját - a Fuorcontrasti kastélyt azonnal megkezdte a szükséges lakatosmunkák elvégzését: az alsó kápolnában az ajtót vasalta, az előkerthez rácsot, a Barátréten létesült nazarénus kolostornál pedig zárjavítást, kulcsokat stb. készített. 1759-ben 1000 forintot tettek ki a püspökség részére elvégzett munkái, amely nagy összeg csak jelentős alkotások nyomán keletkezhetett. Az 1758-1761 közti évben elsősorban az akkor még csak félig kész megyeháza lakatosmunkáit végezte 3381 forint értékben. Ezek sorába tartozik a két belső folyosórács, a bejárati kapu feletti világítóablak (lunetta) elé készített félköríves vasrács, ezen kívül a II. emeleten a régi ajtózárak, kályharostélyok, az azóta lebontott homlokzati erkélyrács elkészítése, A számlák tanúsága szerint Fazola a megyétől kapta a nagy mennyiségű vasanyagot, bizonyára a csetneki hámorban megvásárolt rúdvasat és nyújtott vasat, amelynek az árát a munkadíjából levonták. Fazola Henrik első munkáival megnyerte azokat a lehetséges megrendelőket, akik megfelelő jövedelem birtokában reprezentatív alkotásokkal vehették körül otthonukat: a püspök-főispánt, a vármegyét, a káptalan tagjait s a szerzetesházak főnökeit. A vármegye 1760 után kizárólag Fazolával dolgoztatott, évente 300-400 forint összegű lakatosszámláit fizette ki 10 éven át. A püspökség minden negyedévben 250400 forint előleget adott ki neki utólag elvégzendő munkákért. Csak Heves vármegye és a püspökség megrendelései évente 1000 forintot meghaladó állandó jövedelemhez juttatták. Heves vármegye alispánjának egész évi fizetése ugyanekkor 600 forintot tett ki, a főispáné 1500 forint volt. Fazola Henrik tehát egy-két éven belül Eger legjobban kereső iparosai sorába tartozott. 1760-ban Egerbe költöztette édesanyját és két nővérét. 1762-ben Fazola a Hibay Károly utcában álló két szomszédos házának egyikét 1500 forint ellenében eladta. A vételárat pedig belefektette egy akkor épülő többlakásos, egyemeletes bérházba, a későbbi Egri Nyomda Rt. épületbe. Az épületben nagy pincékhez jutott, de a következő évben a belváros területén, a mai Rottenstein közben is vásárolt pincét. 146 9 A Fazola-ház a mai Bródy Sándor utca 4. sz. telkén épült fel, ahol 1975-ig az egri nyomda üzemelt. Fazola Henrik csak 2 évvel Egerbe költözése után, valamikor 1760 elején, lépett be az egyesült lakatos-, asztalos-, üveges-, esztergályos- és puskamívescéh mestereinek a sorába. Ez kétség kívül ellentmondás, ha műhelyét céhen kívülinek tartom. Az is ellentmondás a korban ha valaki nem lesz a céh tagja, mert akkor kontárnak minősítik, tehát kénytelen belépni, ami azután a céh nem kis ellenállását váltotta ki. Viszont nem Fazola az egyetlen szakember és vállalkozó, aki ezt tette a városban. Egy 1752-es összeírás szerint Pichler János kőművesmesternek 25 legénye volt, az időben az egyik legnagyobb építési vállalkozó, aki több helyszínen az egri püspöknek dolgozott, ugyanakkor cégtag, 1750-től céhmester lett. Abban az évben Vainer József kőműves146 8 SOÓS I., 1955. b. 31. 146 9 SOÓS I., 1955. b. 33. 250
