Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
15. VAS- ÉS FÉMFELDOLGOZÓ IPAR
mester, aki szintén a püspöki építkezéseken tevékenykedett, 44 legénnyel dolgozott, 1753-ban pedig céhmester lett. 147 0 Az ellentmondást az okozza, hogy a város kettős földesúri hatalom (püspök és káptalan) alatt állt. A püspöktől függtek a céhek, első fokon a privilégiumaikat ő erősítette meg, majd az uralkodó. Viszont, ha a püspök érdeke úgy kívánta, bárkit fel kellett venni a céheknek. A jelenség nem egyedüli, a XIX. század első harmadában is számos példa található rá Egerben, Gyöngyösön és Hevesen egyaránt, amely a bomló feudális viszonyok tünete. A püspöki építészeti hivatal előlegezte meg Fazola Henrik számára a vasmíves munkáihoz megkívánt nyersanyagot, negyedévi részletekben előlegezte a munkadíját is. Ezen kívül biztosította műhelye számára a püspöki erdőségből a faszenet és a jó minőségű faanyagot. Fazola kapcsolata az egri püspökséggel mindvégig megmaradt üzleti kapcsolatnak, nyoma sincs abban meg nem szolgált ingyen juttatásnak. A munkadíját az év végi elszámoláskor, nagyobb vasmunkák készítése alkalmával a szállított darab súlya határozta meg. Például a nehéz vaskapuk készítésekor 20-25 kr volt a munkadíja minden egyes elkészített tárgy fontban mért súlya után. Műhelyéről keveset tudunk. Az egri múzeum őriz egy műszert, amelyet állítólag ő használt a vasrudak vastagságának méréséhez. A céhbeliektől elkülönülve, mint az egri püspökség privát lakatosa dolgozott a félholdnyi területen fekvő és szerszámokkal bőven felszerelt műhelyében. A lakatoscéh nem szólhatott bele az ő dolgaiba, még a segédekkel való kapcsolataiban is függetleníteni tudta magát a céh rendelkezéseitől, a városi magisztrátus pedig óvakodott attól, hogy a nagyhatalmú püspök-földesúr kedvelt művész-iparosának kellemetlenséget okozzon. 147 1 1765-1766-ban még mint lakatosmester dolgozott, viszont az érdeklődése már új irányt vett. Markhót Ferenc természetkutató orvos 1763-1764-ben bejárta a Heves megye területén található melegvízforrásokat és savanyú vizeket, Párádon pedig timsótartalmú ásványvizet fedezett fel. Ez utóbbi a korszakban igen ritka ipari nyersanyagnak számított. Markhót természettudományi sikere Fazolában is felkeltették a geológus szenvedélyt, viszont őt elsősorban a vasérc érdekelte, mivel állandóan hiányát érezte vasművesként ennek a nyersanyagnak. A püspöki építészeti hivatal, a Bauschreiberamt, és annak az egri várban elhelyezett anyagraktára a csetneki vashámorból szállította a kovácsoknak és lakatosoknak a nyújtott vasat, rúdvasat, a közönséges vasat, a léc- és zsindelyszeget, acélt. A gömöri hámorok messze voltak, s nehéz volt a több száz mázsára tehető vasanyagot Egerbe szállítani. A Bükk és Mátra hegyeiben ekkor még egyetlen vashámor, egyetlen vasércbánya sem működött. A gömöri vashámorok drágán értékesíthető kész szerszámokat, vaseszközöket gyártottak, de az építkezésekhez szükséges rúdvasnak tömeges gyártására nem voltak berendezkedve. Eszterházy püspöknek és Fazolának is mind súlyosabb problémát okozott az építkezésekhez szükséges rúdvas hiánya. 1765-től 1769-ig Fazola végigkutatta a Bükk és a Mátra hegyeit. Lakatosmunkáját is elhanyagolta, csak a segédei dolgoztak. Azért, hogy távollétében a műhelyének le147 0 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 155-156. 147 1 SOÓSI., 1955. b. 33. 251
