Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
BEVEZETŐ
hozzájárul a mélyben zajló gazdasági és társadalmi változások eredményeként megszülető kapitalizmushoz. Magyarországon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megnyitja az utat a hazai tőkés gazdaság teljes kiépüléséhez. A megelőző korszak ipari kezdeményezései valamilyen formában elősegítői ezeknek a változásoknak. Megismerésük azért fontos, hogy kiderüljön: mit örökölt a múltból, és mire tudott abból támaszkodni a születőben lévő új, kapitalista társadalmi-gazdasági rendszer. * * * Tanulmányom megírásában tanácsával, véleményével számos szakember volt segítségemre, akik közül elsősorban Heckenast Gusztáv, Kovács Ágnes, Kovács Béla és Veres László segítségét köszönöm meg. Megkülönböztetett tisztelettel köszönöm Heckenast Gusztávnak az önzetlen segítségét, aki a vasiparral kapcsolatos észrevételeit baráti levélben írta le. Külön köszönet illeti Endrei Waltert, aki lektoromként kritikus véleményével, hasznos tanácsaival igen sokat tett a munka végső megformálásáért. Köszönettel tartozom Bán Péter szerkesztőnek a rendkívül igényes szöveggondozásért. E könyv megjelentetéséhez nyújtott támogatásért hálás köszönettel tartozom valamennyi szponzoromnak. ...Ha beomlanak a bányát vázazó oszlopok a kincset azért a tárnák őrzik és az lobog. Es mindig újra nyitnák a bányászok az aknát, amíg szívük dobog. (József Attila) Heves megye rövid földrajzi ismertetése Heves megye topográfiailag az Alföld és a hegyvidék találkozásánál található, s az Északi-középhegység és az Alföld határterületeit foglalja magába. A megye területe 3637 km 2, 5 vagyis 363 743 hektár. 6 A megye határainak a hossza 360 km, s a megye BorsodAbaúj-Zemplén, Nógrád, Pest, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyékkel határos. Heves megye hazánk kis megyéi közé tartozik, területe az ország teljes területének 3,9%-a, 7 s területnagyság tekintetében Heves megye a 19 megye közt nagyságrendileg a 14. A két nagy táj találkozása meghatározza a térség változatos arculatát, mivel az Északi-középhegység több résztájból tevődik össze. Természetföldrajzi, geológiai sajátosságánál fogva külön egység a Mátra, a Bükk és a Bükkalja, a Zagyva- és a Tarnavölgy, az észak-alföldi hordaléklejtő és az észak-borsodi dombvidék. 5 KOVÁCS B., 1991. 15. 6 Földhivatal. Területi átszámító zsebkönyv adata. 7 BODNÁR L., 1984. 190. 22
