Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

BEVEZETŐ

emberek és mesterségek között. A költségvetések, elszámolások rovataiban jobbára a kibányászott kő, égetett tégla stb. fordul elő, viszont azokról, akik a munkát végzik, a munkájuk módjáról, nagyságáról legfeljebb ha utalást találni, a legritkábban pedig létszámot. Az anyaggyűjtés során áttekintettem a helytartótanácsi összeírásokat, az Egri Érseki Gazdasági Levéltár anyagát, vármegyei közgyűlési, közigazgatási és peres iratokat, városi iratokat. Igyekeztem összegyűjteni az ipari üzemekre található leltárak és összeírások anyagát, amelyek már utalnak egy-egy kisebb létesítmény teljesítőképességére. Ezen kívül használtam az egri püspöki uradalom, ill. a világi uradalmak közül a debrő-parádi uradalom helyben és az Országos Levéltárban található forrásait. 2. Publikációk Valójában először az írott források sorát kutattam, hogy feltérképezzem: egyáltalán milyen iparágak léteztek a területen. Ezért áttekintettem a régi országleírások, kompaszok, címtárak, s egyházi sematizmusok anyagát. Felhasználtam az egyéb iparágazatok történetével kapcsolatban megjelent monográfiákat és tanulmányokat. Számtalan apró adattal egészítettem ki az összeállítást, amikor az újságcikkek, múzeumi adattárak és kézirattárak gazdag anyagára támaszkodtam. 3. Kéziratos és nyomtatott térképek A kéziratos térképek és a nyomtatott térképek igen fontos bázisát képezték az adatgyűjtésnek, főként 3 okból. Először is majd minden egykor fennállt ipari létesítmény megtalálható a kéziratos térképeken. Másodszor: a kéziratos térképeket ugyanolyan primer és megbízható forrásnak tekintettem, mint a korabeli iratokat. Harmadszor: szerettem volna valamennyi ipari létesítmény helyét topográfiailag azonosítani, ezzel segítve a további történeti, néprajzi vagy régészeti kutatást. Ezért feldolgoztam mind a három katonai felmérés Heves megyére vonatkozó térképeinek ipartörténetileg értékelhető adatait, s felhasználtam az első katonai térképezéskor készült országleírás szöveges anyagát. Ezen túl a Heves Megyei Levéltárban, az egri Dobó István Vármúzeumban és a gyöngyösi Mátra Múzeumban őrzött valamennyi kéziratos térképet áttekintettem. Ezen kívül régi nyomtatott térképlapokat is használtam. 4. Egyéb források Igyekeztem a sok esetben hiányos vagy töredékes forrásaim adatait teljesebbé tenni a földrajzi helynevek anyagával. Ezen túl megpróbáltam számba venni azokat a kézzelfogható fennmaradt tárgyi emlékeket, amelyeket a különböző múzeumi gyűjteményekben - régészeti, néprajzi, iparművészeti és történeti - őriznek, és végső soron egy-egy konkrét manufaktúra vagy más ipari létesítmény működését bizonyítják. Felhasználtam a hazai iparrégészeti kutatások alapján nyert új ismeretek anyagát, különösen az üveggyártó, a téglagyártó iparokra, valamint a hadiiparra vonatkozóan. A manufaktúra fogalommal kapcsolatos problémakör nem témája ennek a tanulmánynak. A feldolgozásban található minden egyházi és világi uradalomhoz tartozó, polgári tőkén alapuló, állami vagy önkormányzati kezelésben lévő ipari kezdeményezés, amelyik kívül esik a hagyományos céhes ipar keretein, a magyar iparfejlődés része. Egy részük a korai tőkés vállalkozás egy formájaként értelmezhető. Működésük 21