Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
13. PAPÍRMALMOK
Az egri nyomda jelentősége a kezdetektől túl nőtt a mindenkori megyehatáron, hiszen évtizedeken keresztül 100-120 km sugarú körön belül nem volt más könyvnyomtató műhely. Észak-Magyarországon a mai Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben az egri officina 1755-ös alapítása után csak 58 év múlva született újabb nyomda, 1812-ben Miskolcon a Szigethy Mihály-féle nyomtató műhely, és 1838-ban a második miskolci üzem Csöglei Tóth Mihály vezetésével. Negyedikként Balassagyarmaton alakult újabb nyomda 1848-ban, amikor a megye megvásárolt egy kőnyomdát Szerelmey Miklóstól az adminisztrációs anyagok készítésére, s végül ötödikként 1866ban Gyöngyösön keletkezett tipográfiai műhely. 128 2 13. PAPÍRMALMOK A papírt, ezt a növényi rostokból vegyi és fizikai eljárással készült, írásra alkalmas anyagot Kínában találták fel i. sz. 105-ben. A papírkészítés technológiáját 751-ben ismerték meg az arabok, az ő közvetítésükkel jutott Európába. Az első papírmalmot is az arabok alapították a hispániai Xativában 1100-1140 körül. A keresztény Spanyolországban csak 1260 körül kezdtek papírt gyártani. 1276-ban az itáliai Fabrianóban működött az első itáliai papírkészítő műhely. Sorrend az első papírmalmok működésének kezdési időpontja szerint: franciák: 1338 (Troyes), németek: 1390 (Nürnberg), svájciak: 1411 (Marly), osztrákok: 1469 (St. Pölten), lengyelek: 1491 (Krakkó), angolok: 1494 (Stevenhage), csehek: 1499 (Kőnigsaal), magyarok: 1520 után (Lőcse) településeken létesítették a legkorábbi malmaikat. A papírkészítés ismerete a használatánál lassabban terjedt. A magyarok 1310-ben ismerték meg a papírt, de hazai gyártására csak 220 év múlva találni az első adatot. A késésnek két oka is volt: részben a papírkészítők titokban tartották tudásukat, ezenkívül a papírmalom létesítéséhez jelentős tőke kellett. 128 3 Magyarországon a legkorábbi papírmalom Lőcsén létesült, amely 1530. november 24-én leégett. Alapítási idejét s vízjelét pontosan nem ismerjük, de bizonyosnak látszik, hogy a működését az 1520-as években kezdte meg, s kézenfekvő az a feltételezés, amely szerint egy lengyel papírkészítő honosította meg nálunk ezt az iparágat. 128 4 A második ismert hazai papírmalom Brassóban épült, ahol 1535 óta már nyomda is működött. A papírmalom építését a nyomdatulajdonos Honter János kezdeményezte, s a papírkészítő műhely 1546 márciusában kezdte meg működését. A harmadik papírmalom Kolozsvárott kezdett termelni 1563-ban, a negyedik a Nagyszeben város melletti Talmács községben 1573-ban, s az ötödik Liptószentmihályon 1596-1606 kö" zött. 128 5 E műhelyek létrejötte bizonyosan összefüggött a reformációval. A XVI. századi alapítású 5 malom közül 3 megszűnt, egy-egy pedig tovább termelt a XVII. században, ill. a XIX. század második feléig. A XVII. században 31 új ma128 2 HORVÁTH I.-PRAZNOVSZKY M., 1989. 106. 128 3 BOGDÁNI., 1963. 11-12. 128 4 BOGDÁNI., 1963. 31. 128 5 BOGDÁNI., 1963. 71-73. 211
