Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

11. SERFŐZŐK

Sirok 1670 táján a falu elpusztult, de a török kiűzése után már négy zsellércsalád lakta. 1690 körül gr. Scipio Bagni vásárolta meg,"

8

1 s a serházat is ő építtette.

118

2 1699. május 15-i összeírásban Bagni gr. tulajdonában álltak, mint a siroki vár tartozékai: a gazdaság, a serfőzőház és a malom, amelyek összes jövedelme 2400 forint volt, míg a taxája 264 forint."

8

3 A tulajdonos a Rákóczi-szabadságharc idején elmenekült,"

8

4 viszont a serház és a vámház 1703-1711 közt is fennállt.

118

5 A tulajdonos nélkül maradt javakat a szabadságharc alatt br. Orczy István lefoglalta. Egy 1743-as tanúvallomásban ezt finoman úgy fogalmazta az egyik kortárs, hogy: „az siroki malom, serház és vámház még annó 1712. gróf Bagni kezéről b. Orczy István kezére szállottak". E tanú szerint a szaladőrlésből 15 garast fizettek esztendőnként a földesúrnak. A szaladőrlést a serfőző esztendőként harmincszor, olykor többször is végeztette, mivel némelykor a bükkszenterzsébeti serházhoz is itt őröltették a csíráztatott árpát. Egy másik tanúvallomás szerint, amikor Orczy István tulajdonába került a siroki serház, malom és vám, a serház falai fából és sövényből álltak és összeroskadóban voltak. Majd amikor Orczy István a serházat és vámot kiárendálta Koller József egri serfőzőnek, ő kőből újraépítette. A serházat kb. 1723 körül adta Orczy bérletbe Koller serfőzőnek, de addig a serháznak a tulajdonos az elmondás szerint nem sok hasznát vette. Koller József esztendőnként 100 forint bérleti díjat fizetett, viszont ameddig a serfőző újjáépítése tartott, addig ezt az összeget az új serház építésére fordította. Nem tellett ki a bérleti díjból az építéshez szükséges összeg, a hiányzó részt Orczy br. fizette ki. Koller 20 évig (1743-ig) bérelte a műhelyt. 1743-tól Lauber Antal siroki serfőző árendálta a serházat évi 200 forintért."

86 1748-49-ben Reizing Bertalan,"

8

7 1750-52-ben Franzhoffer József bükkszenterzsébeti serfőző,"

8

8 majd 1753-tól 1757-ig Vidman József mester bérelte 100 frt-ért a serházat.

118

9 1758-59-ben Lendvay Mihály 130 frt-ért,

119

0 1769-70-ben pedig Raplik György árendálta a műhelyt 100 frt-ért."

9

1 Siroki jobbágyoknak 1767 óta volt szerződésük Haller Sámuel birtokossal, akik évente 300 frt-ot fizettek együttesen a robot és a kilenceddézsma megváltásáért. Az 1770. június 20-án keletkezett urbáriumban Haller kikötötte a serfőzőről, hogy „mint desertat az úr magának tart, hasonlóképpen a volt pálinkaházat... Mindazonáltal ezen 300 frt-on kívül kötelesek lesznek a sirokiak eddig is tett hidaknak jó conservatiojára, 118

0 HML IV-l/a/11. Közgyűlési jegyzőkönyv. 704. 118

1 SOÓS I., 1985. 216. 118

2 HML. IV-9/d/12. Polgári perek. 1743. Nr.° 244. 118

3 HML. IV-l/a/11. Közgyűlési jegyzőkönyv. 395. 118

4 SOÓS I., 1985. 216. 118

5 HML. IV-9/d/12. Polgári perek. 1743. Nr." 244. 118

6 HML. IV-l/b/52. Közgyűlési iratok. 1743. 227. 118

7 HML. IV-7/c/l. 636. öi. 1748-49. 118

8 HML. IV-7/c/l. 642. öi. 1750-51. 1,8

9 HML. IV-7/C/8. 764/5. öi. 1753-54; IV-7/b/5. 936. öi. 1756-57. 119

0 HML. IV-7/C/8. 764. öi. 1753-54; IV-7/b/5. 936. öi. 1756-57. 1,9

1 HML. IV-7/b/5. 940. öi. 1769; 941. öi. 1770. 200