Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
11. SERFŐZŐK
követ, a felnémeti téglaégetőből 1500 téglát," 4 7 s még az év októberében további 104 szekér deméndi követ szállítottak." 4 8 A serfőzésre Merseburg Benjámin német mestert szerződtették, akinek a nevével először 1730. október 23-án lehet találkozni." 4 9 A kápolnai sörház építését a püspökség egri serházának akkori bérlője, Hemer Ferenc irányította. 1730-ból fennmaradt a serfőzőmesternek kiadott instrukció, mely szerint évente 26 főzést teljesített, s minden főzésből 10 hordóról kellett számot adni, amely 40 frt-ot ért, vagyis a főzésből évente 1040 frt származott. A malátából főznie kellett mind a 26 esetben 10 icce pálinkát (52 frt). Élesztőből is adott évente 32 frt-ot. Ez összesen 1144 frt bevételt jelentett. A kiadások: minden főzéskor feldolgozandó 25 magyar kila árpa, ára 455 frt, az évi malombér összege 6 frt 50 kr, a komló ára minden főzésre 26 frt, a főzésenként felhasznált 24 ölfa ára 117 frt, a hordók abroncsolása 1 frt, a serfőző legény fizetése főzésenként 2 frt, vagyis évente 52 frt. További (olvashatatlan) kiadás 36 frt. A bevételek és kiadások különbözete 451 frt haszon évente." 50 1732-50 között Hemer Ferenc egri serfőző árendálta a műhelyt." 5' 1752-ben Pichler János sörházat épített az egri püspöki uradalom számára." 52 1751-57 közt Huszár Mihály bérelte az üzemet 6 vagy 8 rajnai frt-ért." 5 3 17581770 közt Wild Mihály serfőző árendálta 20, ill. 60 frt-ért." 5 4 Az adatokból az derül ki, hogy a Pichler-féle átépítésig konvenciós, ezután haszonbérleti rendszerben működtette a serfőzőt a püspökség. Az első katonai felmérés idején már nem létezhetett, mert nem vették be az országleírásba, és a térkép sem jelzi. A kápolnai püspöki serfőző létezésére 1704-1770 közt találtam adatokat. Mátraderecske 1770. június 12-én Grassalkovich I. Antal kötelezte a derecskei jobbágyokat, hogy a szalajkaházhoz, a serházhoz fát és hamut, Gyöngyösre fát, Pestre évente 1-2 ízben szalajkát is szállítsanak." 5 5 1777-ben, amikor az Orczy-család bérbe vette a debrő-parádi uradalmat, a leltárba felvették a derecskei uradalom serházát is. - „Item fábul épített sörház, nádal födöt. Melyben Találtatik: 1. Sör Katlan 10 akós lukas 1 2. Kadak Nagyobbak 3 3. Serhevítő Kadok Kissebbek 4 4. Sör hordók 13 114 7 HML. XII-3/a/312. Fase. E. Nr°. 184. m. 114 8 HML. XII-3/a/312. Fase. E. Nr°. 184. a. 114 9 HML. XII-3/a/312. Fase. E. Nr°. 184. p. 1,5 0 HML. XII-3/a/312. Fase. E. Nr°. 184. o. 115 1 HML. IV-7/c/l. 613. öi. 1732-33; 617. öi. 1735; 630. öi. 1743-44; IV-7/c/l. 639. öi. 1749-50. 1.5 2 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 379. - JÁRDÁN J., 1979. 24. 1.5 3 HML. IV-7/c/l. 641. öi. 1750-51; IV-7/b/4. 603. öi. 1751-52; IV-7/c/l. 649-650. öi. 1752-53; 652. öi. 1753-54; 654. öi. 1754-55; IV-7/b/5. 934. öi. 1756-57. 1.5 4 HML. IV-7/b/5. 937. öi. 1757-58; 941. öi. 1770. 115 5 MOL. Heves megye úrbéri tabellái. Mátraderecske, 1770. VI. 12. 196
