Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
9. CUKOR- ÉS KEMÉNYÍTŐGYÁRTÁS
öntöttvas hengerből áll a hozzátartozó mechanikus hajtószerkezettel. Az egymással szemben forgó hengerek közé bekerült szőlőfürtöt és a szőlőszemeket összemorzsolja ez a szerkezet. Jelentősége később is megmaradt, mert a kinyerhető must mennyiségét megnöveli a készülék, s a visszamaradt szárazanyagból minden korábbi eljáráshoz képest jobban kipréselhető a must. Oberfrank Antal az időben találta fel a szerkezetet (1808-ban), amikor a nádcukorhiány miatt keresik a cukorpótló anyagokat, s köztük ismertté válik Ries kísérleteinek eredményeként a szőlőszirupból való cukornyerés. A Spetz-féle egri cukorfabrika, amely a szőlő feldolgozásán alapult, nem nélkülözhette felszerelései között a szőlődarálót és a szőlőpréseket sem. Felszerelése a főző- és pároló-berendezéseken kívül egy hagyományos szőlőkultúrával rendelkező terület pincefelszereléséhez volt hasonló. Keményítőgyár 1849-ben alapította Kánitz Lipót (Óbuda, 1818. - Eger, 1911) nagykereskedését és létesítette egri keményítőgyárát. 91 2 A gyár Egerben a mai Petőfi tér 7. sz. épületben volt. Az egykori gyárépület lakóháznak átalakítva ma is áll a helyén. 91 3 1863-ban Kánitz Lipót gyártulajdonosnak az egri Piacon (ma Dobó tér) fűszerkereskedése is volt. 91 4 A Kánitz-féle keményítőgyár működésére kevés megbízható adatunk van. 1868-ban tűnik fel társtulajdonosként Kánitz Lipót mellett egy Lázár nevű személy, s ez időtől már mint Kánitz és Lázár Keményítőgyárként említik a források. 1868. augusztus 27-29. között Egerben a Katolikus Legényegyletben tartott kiállításon elzárt üvegekben 25 frt értékben bemutatták a gyár keményítőtermékeit, amelyekkel arany díszoklevelet is nyertek. 91 5 Az 1877. augusztusi egri ipar-, mű- és terménykiállításon újfent éremmel tüntették ki áruikat. 91 6 A Kánitz és Lázár tulajdonosok nevével fémjelzett korszakból - 1872-76 között - fennmaradt számlák tanúsága szerint ez időben prágai, bécsi és pesti cégekkel álltak szoros üzleti kapcsolatban. 1880 nyarán újságban hirdették, hogy a gyárban naponta friss maláta kapható. 91 7 1890-ben a Kánitz-féle üzemet modernizálták, s gőzerőre rendezték be. Az 1890-es évek elején a termelése jelentősen megemelkedett. Napi 30 mázsa búzát dolgozott fel, s általában 25-30 munkást foglalkoztatott. 1891-ben már 36 vagon (kb. 360 t) búzából készült termeivényt értékesített Észak-Magyarországon, valamint a közelebb fekvő osztrák örökös tartományokban. A rizs- és tengerikeményítő piaci versenye, nagyobb 91 2 A létesítmény keletkezésének ideje határesetnek tekinthető, ugyanis az 1849. évet tartja a hazai történettudomány a manufaktúra-ipar korszakhatárának. Viszont, tekintettel arra, hogy a tulajdonos már korábban kapcsolatba került a várossal, ezért a manufaktúra korszakhoz kapcsolható üzeme. 91 3 Az épületet azért lehetett azonosítani, mert 1978-ban a szerző - az Egri Nyomda megszűnt és kiürített Bródy Sándor utcai épületében maradt régi nyomtatványai között - megtalálta a Kánitz cég cégjelzéses papírjait, amelyek a gyárépületet ábrázolják. A cég fennmaradt számláit az egri múzeum őrzi: DIV. LUK. TD. 78. 1. 1-33. leltári számon. 91 4 SZABÓ I., 1863. 32. 91 5 KÁTAIG.-ALBERT F., 1869. 381-385. 91 6 Eger, 1877. augusztus 23. 266-267. 9, 7 Eger, 1880. VI. 17. 202. 164
