Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

9. CUKOR- ÉS KEMÉNYÍTŐGYÁRTÁS

kelendősége korlátozta üzleti eredményességét, ezért már 1893-ban ez a keményítőgyár is áttért a tengerikeményítő gyártására. A tulajdonos részben tovább bővítette üzemét, s a kukoricahulladék hasznosítására marhahizlaldát és tehenészetet létesített. A keményítőgyártás alapanyagául használt kukoricát viszont csak távolabbról tudták beszerezni, s a magas szállítási díjak erősen megemelték a termelési költségeket. 1893ban Kánitz Jenő keményítőgyára termékeit Ausztriába is exportálta.

91

8 21. kép. Kánitz és Lázár egri keményítőgyárának cégjelzéses levele az üzem látképével 1876-ból DIV. LUK. TD. 78.1.3. 1895-ben és 1898-ban megjelent hírekből tudjuk, hogy létezik Kánitz Jenő keményítőgyára.

91

9 Nevezik egyébként az üzemet Első Egri Gőzkeményítőgyámak is 1895-ben.

920 A gyár létezése 1907-ig követhető nyomon. A XX. század elején a vidéki jelentősebb keményítőgyárak közé sorolták, s egyike volt azon hazai, XIX. század derekán alapított üzemeknek, amelyek még a XX. század elején is fennálltak. Közülük megelőzi a Párkányban 1842-ben létesült üzem, ezt követi az 1849-ben alapított Kánitz-féle gyár, és működött még az 1864-ben Késmárkon felállított üzem.

92

1 A XIX. században Egerben több keményítőgyár keletkezett. 1873-ban már 3 keményítőgyár működött a városban: az 1849-es alapítású Kánitz-féle, az 1866-ban létesült Breyer Henrik nevéhez kapcsolódó, s az 1869-ben létrejött Breyer testvérek üzeme. A két utóbbi vállalkozás rövid ideig állt fenn. 91

8 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, 1894. 132-133, 253. 91

9 Egri Újság, 1895. I. 11. 1898. V. 12. 92

0 Egri Újság, 1895. I. 15. 92

1 FUTÓM., 1944. 309. 165