Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
9. CUKOR- ÉS KEMÉNYÍTŐGYÁRTÁS
ban mind Egerben, mind Pesten találtatik igen jóféle Szőllő szirup, melynek íze magában is kellemetes, és minden közönséges haszonvételre a Czukor helyett igen alkalmatos; annyira, hogy még a tellyes ételekben is élhetni vele a Czukor helyett. Mázsája 60 forint. Fontja pedig 48 kr". 90 6 Spetz József cukorfabrikáját nem sikerült évente 56 bécsi mázsa kapacitásúra felfejleszteni. A Kincstár elutasító magatartása mögött nem biztos, hogy csak Bécs szűkkeblűsége rejlett. A napóleoni kontinentális zárlat csak átmenetileg emelte meg a cukor árát, s tette jövedelmezővé a cukorpótlékok gyártását. A kontinentális zárlat feloldásával a cukor ára meredeken visszaesett. 1811-ben 280-460, 1812-ben 250-448, 1813ban 200-444, 1814-ben 166-268, 1816-ban 116-210, 1818-ban 88-72, 1820-ban 80140 korona volt. (Az első szám a nyerscukor ára, a második a finomítvány ára volt.) Miután a gyarmatokról szállított nádcukor ára jelentősen csökkent, a répacukorgyárak, amelyek éppen a magas cukoráraknak köszönhették jövedelmezőségüket, sorozatosan tönkrementek. 90 7 Más kedvezőtlen körülmény is közbejött, amely a szőlőmustból való cukorgyártást lehetetlenné tette. Rossz termésű esztendők, gyenge szüretek következtek, s a magas mustárak nem tették kifizetődővé a szőlőcukorgyártást. így járt a dr. Ries irányítása mellett József nádor ürömi birtokán működő vállalkozás, ahol 1810-től szőlőből is megkísérelték a cukorgyártást. 1813-ig sokat szállítottak, viszont ezután a gyenge szőlőtermésből származó magas mustárak miatt meg kellett szüntetni a gyártást. 90 8 Ilyen összefüggésben talán érthető az, hogy Spetz miért nem kapott kincstári kölcsönt. Véleményem szerint azért, mert az üzlet kockázatos volt, s a konjunktúra rövid ideig tartott, s már 1812-ben tapasztalható volt a cukor árának az esése, ugyanakkor a szőlőből készült cukorgyártás meg igen megdrágult 1813-tól. Spetz József egri cukorfabrikája 1812-1814 között létezett, rövid életű vállalkozásnak bizonyult. Spetz élete később sem nélkülözte a meglepő fordulatokat. 90 9 Spetz üzemének felszerelését nem ismerjük, de abból nem hiányozhatott egy Egerben feltalált gép. 1808-ban Oberfrank Antal egri asztalosmester elkészítette találmányát az ún. szőlődarálót, amit szőlőmalomnak is neveztek. A szőlődaráló az egri szőlőfeldolgozás sajátos és rövid idő alatt igen elterjedt eszköze lett. A mai napig használatban van mechanikus, kézi erővel hajtott, sőt villamos erőgéppel üzemelő változata is. 91 0 Az egri szőlőmalom címen Joó János 1838-ban közreadta Oberfrank Antal találmányának elvi rajzát és működésének leírását. 9" A szőlődaráló tette lehetővé, hogy a szőlőből tömeges mennyiségben kipréseljék annak nedvességtartalmát, a mustot. A daráló egy tölcsérszerű tárolóládából áll, amelyben annak méretétől függően 40-50 kg szőlő helyezhető. Ez alatt pedig a darálószerkezet található, amely két szemben álló, állítható távolságra elhelyezett rovátkolt 90 6 Hazai s külföldi tudósítások. 1812. második félév 44-45. szám. 90 7 WIENER M., 1902. 78. 90 8 FUTÓ M., 1944. 161. 90 9 Lásd: SUGÁR I., 1992. 20-22. 91 0 CSIFFÁRY G., 1982. 82. 9" 1838-ban a szőlődarálókat Méhes István egri lakos készítette 12-16 pengő forint áron. Ez időben az újság szerint a szőlődarálót az ország más vidékén még nem használták. - Hetilapok, 1838. IX. 8. Eger. 10. sz. 75-76. 163
