Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
9. CUKOR- ÉS KEMÉNYÍTŐGYÁRTÁS
olyannyira jól jövedelmezett, hogy Spetz 1802-ben telket és házat is vásárolt (ez ma: Eger, Széchenyi u. 16. sz. épület, ill. annak telke), s ide át is költöztette patikáját. Spetz József 1811-ben határozta el, hogy Egerben cukorfabrikát állít fel, s ezen szándékát be is jelentette a budai Helytartótanácsnak 1811 augusztusában. 89 9 Ezt megelőzően még 1811. július 16-án 25 000 forint kölcsönt kért az Egri Egyházmegyei Ájtatos Alapítvány gondnokától a cukorfabrika felállítására. 90 0 Ezzel egyidőben nagyszabású építkezésekbe kezdett egri házánál, ahol a földszintre kávéházat, az emeletre tánctermet építtetett, s ugyanakkor az egész udvart körülvette épületekkel, sőt az udvar hátsó részén megkezdte a cukorgyári épület felépítését is. Ezen kívül beszerezte a gyártáshoz szükséges drága berendezéseket. A ház és a gyári berendezések értéke 25 000 forint, a gyógyszertár értéke 30 000 forint volt. 90 1 Spetz József a szőlőcukorgyára felállításához még további 25 000 forint kincstári előleget kért a rendes kamatok megtérítése mellett, amelynek fejében hajlandó volt arra, hogy a bíróilag 89 973 forintra becsült teljes vagyonát elzálogosítja a kincstárnak. Ezen kívül hajlandó volt arra is, hogy a kincstárnak 5 éven keresztül évente átenged 10 000 font (5600 kg) szőlőszörpöt fontonként 1 forintjával, s további 10 000 font szőlőcukrot fontonként 2 forintjával. Kérelmét a Helytartótanács megtagadta, azért, mert ilyen vállalatokat a magániparnak szoktak átengedni, mely ezeket, ha a kilátások kedvezőek, állami segély nélkül is képes felállítani. 90 2 A Magyar Kancellária 1812. szeptember 11-én értesítette a megyét, hogy „a Felséges Királyi Tárházból számára (vagyis Spetz számára) 25 ezer forintok, melyekért esedezik kölcsön fejében, nem adattathatnak". Spetznek a cukorfabrika bővítésére tett kísérlete nem valósult meg a kölcsön hiánya miatt. Eközben összeveszett az építésszel a munkások fizetése ügyében, de a városi tanács neki adott igazat. Ezután Povolni Ferenc átadta a tervrajzokat, Spetz pedig a 600 forintot Povolninak kifizette. 90 3 Az építkezést Spetz más kőművessel fejeztette be, de Povolni eredeti tervei szerint. 1814 végén már szinte teljesen kész a ház. 1815-ben pedig bizonyosan végleg elkészült, mert egy vándorszínész társaság lépett fel az épületben. 90 4 Spetz József 1812 tavaszán már gyártott cukrot, amelyet 1812. május l-jén a vármegyei kisgyűlésen be is mutatott, mivel a budai Helytartótanács úgy rendelkezett, hogy a Spetz által készítendő cukrot mielőtt felküldenék hozzá, Heves vármegye hozzáértőkkel vizsgáltassa meg. A Helytartótanács „az iránt költ kegyes Parancsolattyára, hogy az őáltala készítendő Nádméz előbb fel küldődgyön, hogy az ahoz értők által megvizsgáltasson, melynek következtében több féle szirupokat és egy kis süveg Tzukrot is a Nagy Méltóságú Helytartótanácsnak leendő felküldés végett alázatosan bemutat". 90 5 Spetz patikus nem csupán ún. próbagyártásba kezdett, hanem rendszeresen gyártotta szőlőszirupját a Ries-féle eljárás alapján, sőt még hirdette a Hazai s külföldi tudósítások című folyóiratban. „Szőlő-Szyrup: A Magyar Király Czimere alatt levő Patiká89 9 SUGÁRI., 1971. b. 5. 90 0 DIV. LUK. TA. 358-81. 90 1 HML. V-l/b/256. Eger város iratai. 1812. Nr.° 343. 90 2 WEINER M., 1902. 69. - Hivatkozik a cs. és kir. közös pénzügyminiszter levéltára Fasc. 5684. Ung. Commerc. 1768-1813. Nr.° 14. számú iratára. 90 3 HML. V-l/b/262. Eger város iratai. 1814. Prot, pagina. 255. 90 4 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1972. 550. 90 5 HML. IV-l/a/74. Közgyűlési jegyzőkönyv. 1812. V. 1. 162
