Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
9. CUKOR- ÉS KEMÉNYÍTŐGYÁRTÁS
Az európai kísérletek jelentőségét Napóleon kontinentális zárlata mutatta meg. Napóleon hadai 7 évre elzárták a gyarmatokról való nádcukor behozatalának az útját. A blokád alatt az európai és a magyarországi nádcukor-finomítók elsorvadtak, s a figyelem a répacukorgyártás felé terelődött. Magyarországon a XIX. század elején Ercsiben, Alcsúton és Pesten létesült répacukorgyár. Európában 1835-ben már több mint 400 répacukorgyár üzemelt. Az alapítások száma Magyarországon is megemelkedett 63-ra, bár közben 44 gyár és vállalkozás megszűnt. 89 5 Az élelmiszeriparon belül a keményítőgyártás kezdetei Magyarországon az 1840-es évek végére tehetők. A magyar fővárosban elsőként létesülték az óbudai Jassovitz-féle gyár 15 munkással, valamint a pesti Strobentz cég. A keményítőgyárak rendszerint szőlőcukrot, keményítőcukrot és dextrint is előállítottak. A hazai keményítőgyárak élén a fővárosi üzemek álltak. így a Strobentz testvérek gyára és az. 1874-ben alapított Unió Keményítőgyár, amelyek külön-külön 80 főt foglalkoztattak. A vidéki keményítőgyárak közül a legfontosabb üzemek a korszakban: a szepesbélai, iglói, késmárki, poprádi, soproni, aradi, temesvári, erzsébetfalvi, pozsonyi, szegedi, párkányi és az egri üzemek, valamint a fiumei. A termelés 1870 előtt még nagyrészt búzából és burgonyából történt. Az 1870-es évek derekától az Egyesült Államok betört a piacra. Az amerikai hófehér, s kukoricából gyártott keményítő elárasztotta a világot. A magyar gyárak is kényszerültek erre átállni, mert nem akarták elveszteni korábbi piacaikat. 89 6 Eger Cukorfcibrika A XIX. század elején az általános cukorhiány miatt a figyelem nemcsak a répacukorgyártás felé terelődött, hanem egyéb cukorpótlékok keresésére: is. Ilyen irányú kísérletek folytak kukoricából, szőlőből való cukor kinyerésére., Magyarországon József nádor megbízásából bizonyos dr. Ries János Ferenc brünni orvos piár 1807-től kísérletezett szőlőből történő cukor kinyerésével. Ries szőlőszörpöt durva szemcsés állapotban is előállított, amelyet ezután édesítésre használtak. Ries brünni gyógyszertárában 1813-ig állított elő nagy mennyiségben szőlőből készített cukorszörpöt. A cukorszörpből tekintélyes mennyiségben szállítottak 1813-ig Bécsbe is. 89 7 . . . Egerben a vállalkozó szellemű Spetz József patikusnak az önálló cukorfabrika létesítésére az ötletet a Ries-féle szőlőszirup iránti növekvő kereslet adta, hiszen ő is jövedelmező üzleti lehetőséget látott a cukorgyártásban. Spetz (Specz) József Egerben a Magyar Királyhoz címzeit patika tulajdonosa volt ez időben. Ez a patika nem más, mint a volt jezsuita gyógyszertár, más néven a Telekessy-patika, amelynek 1781-83 közti években ő volt a provizora (felügyelője), majd 1787-1789 között már bérelte. Végül 1795-ben a tulajdonosa lett. 89 8 A gyógyszertár 89 5 BENCZE G.-SUDÁR K, 1989. 9. SM FU TQ m., 1944. 309, 89 7 WEINERM., 1902. 68. 89 8 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1972. 527., 538. 161
