Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
különleges fejlesztőerőhöz jutott. Majd 1887-ben, amikor a parádi vasút elkészült, a település, a fürdő és a gyár az országos vérkeringésbe került. Az üzem gyáripari jövőjét is megalapozta a vasút, mert ezzel igen sokat javult Párád közlekedés-földrajzi helyzete. Szilvásvárad A szilvásváradi üveghuta létezését a földrajzi nevekkel, a terület történetével és gazdaságával foglalkozó irodalom soha nem vonta kétségbe annak ellenére, hogy a működésére vonatkozó történeti adatot még nem közöltek. A Bükk hegység XVIIIXIX. században létező üveghutáinak a sorában is hiába keressük. 88 7 A szilvásváradi üveghuta a földrajzi nevek tanúsága szerint az ún. Tótfalusi-völgyben és a Fennsíkon lévő Huta-réten működött a XVIII-XIX. században, amelyben szlovák üvegmunkások dolgoztak, s innen ered a Tótfalusi-völgy elnevezés is. Közvetve a szilvási üveggyártásra utal a Szalajka-völgy elnevezés, amely a hamuzsírnak, az üveggyártás nélkülözhetetlen nyersanyagának a latin nevéből: Sal alcalicusból keletkezett. A szilvási hamuzsírfőző létezését igazolja egy 1764-es adat. 88 8 Az elnevezés inkább a helybeli hamuzsírfőzés emlékeként maradt fenn, 88 9 s bizonyosan csak a XX. században vált általánossá a használata. Korábban, mint azt az első katonai felmérés térképe is igazolja, a mai Szalajka-völgyet Nagy-völgynek nevezték 1785-ben. A harmadik katonai felmérés során készült múlt századvégi térképen már előfordult ez a név. Szalajkaház szerepelt a völgyben a vashámor feltételezett környékén. Ezt a völgyet még a hivatalos 1930-as térkép Vasgyár-völgynek nevezi. Szilvásváradon az üveggyártás feltételei kétségtelenül adottak voltak. Miután a szilvási hamuzsírfőzés 1764-ben igazolt, feltételezhető az itteni üveghuta létezése abban az időben. A településen, ahol a mészégetésnek komoly történeti múltja van, az üveggyártáshoz felhasználhatták a mészégetés során visszamaradt bükkfahamut. A szilvási üveggyár létezésének újabb közvetett bizonyítéka azok a helyben gyűjtött, s múzeumokban őrzött porciós, befőttes stb., háztartásban használt üvegtárgyak, amelyeknek helybeli készítést tulajdonítottak. A szilvási üveghuta helyét más vélemény szerint a Tótfalusi-völgyben kell keresnünk, amelynek alsó szakaszán álltak a szlovák munkások házai. Ez esetben a huta nem ennek a völgynek az alsó részén állt, hanem beljebb, ahol a két patak villásan összefut. A terület birtokosának, a Keglevich-családnak a tulajdonában álló huta szerintünk máshol állt, nem kellett annak a szalajkaház közelében, vagy akár a Tótfalusi-völgyben lennie. Az egri érseki sematizmusban 1806-1854 között lakotthelyként szerepel a Szilvásváradhoz tartozott Praedium Kismező, melynek népessége így alakult a fenti időhatárok között: 88 7 VERES L., 1978. 1-67. 88 8 LEGÁNYI F., Múzeumi Napló. IV. 413-415. 88 9 SOÓS I., 1975. 452. 157
