Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
183 4 2fő 185 3 5_fő 18 5 5 5_fö 1856 5 fő A Kismező lakosságára vonatkozó adatok talán a szilvási huta munkásait takarják. Ez a helyben lakó néhány fő, uradalmi háttérrel rendelkezve, elegendő egy erdei üvegcsűr folyamatos működéséhez. Ezen kívül az sem kizárható, hogy a szilvásváradi helynevek közt lévő Huta-rét lehetett az egykori üveghuta helye. 89 0 * * * Az üvegipar jelentős településfejlesztő erővel rendelkezett, különösen a XVIII. századtól. A magyar királyság területén, a régészeti és az írott források tanúsága szerint, több mint 300 üveghuta keletkezett a XI-XIX. század közti időszakban. Ezek közt 200 olyan önálló település vagy ma is létező lakotthely van, amelyek keletkezésüket az üvegiparnak köszönhetik. Az erdei üvegcsűrök eredményezték azt, hogy korábban lakatlan erdőkben állandó települések jöhettek létre. Különösen érvényes ez a 800 m, vagy ennél magasabban fekvő területekre. A Mátrában egykori üveghutákból lett önálló településsé Szuhahuta (ma: Mátraalmás), Alsó huta és Dessewffy huta területén (ma: Mátrakeresztes), a parádi Óhuta (ma: Parádfürdő része), a parádi Újhuta (ma: Parádsasvár). A Mátra és egyben Magyarország tengerszint felett lévő legmagasabban fekvő lakotthelyei Mátraszentimre (810 m), Mátraszentlászló és Mátraszentistván. Mátraszentimre a Keviczki vagy Ötházhutából, Mátraszentistván az Almásy, Felső, vagy Belső hutából, míg Mátraszentlászló a Fiskális vagy Legfelső hutából keletkezett. Kevéssé ismerjük, hogy a hazai üveghutáink miként váltak állandó telephellyé. Egy üveghuta különféle épületekből állt. A kemencék fölött emelt központi épületet kőtörő malom, hamuzsírégető, fazekasház, festőház, köszörülő műhely egészítette ki. Ezen épületek mellett sorakoztak a mester és a hutamunkások házai, valamint az istállók, csűrök és raktárak. Ezek a legalapvetőbb létesítmények a XVIII. század utolsó harmadában létesült üveghutáknál. Egyéb építmények nélkül is egy falut képeztek már. Ha egy huta megszűnt, mert a környéken elfogyott a fa, néhány km-rel arrébb létesült egy másik. A felhagyott épületek lakásul szolgáltak továbbra is, amelyeket béreltek a tulajdonostól. Párádon az 1820-as számadáskönyv szerint az Orczyak 1817-ből és 1818-ból visszamaradt lakbértartozásokat is behajtották a parádóhutai megszűnt hutánál lévő épületek lakosaitól. Az üveghutáknál az ipari és a mezőgazdasági munka a létesítés első perceitől egymás mellett létezett. A jobb hutákban átlagban 200 munkanapon keresztül gyártották az üveget, részben a technológia szakaszos volta miatt (tégelyes olvasztás), másrészt a szükséges karbantartások következtében. A működő erdei üveghuták körül keletkező új irtványföldek szinte tálcán kínálták a szerény földművelési lehetőségeket. A huták egyik sajátossága, hogy egy működő üzem egész családok állandó letelepedéséhez teremtett kedvező feltételeket. Az üzem létszámában nem jelentkezett, de 89 0 Heves megye földrajzi nevei. 1970. I. 23. 1806 4 fő 1821 6 fő 1825 7 fő 1827 8 fő 158
