Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
Ev Faktor HutásSzakLegény Férfi Nő MunAlkalÖsszes mester munkás kás mazott alkalmazott 1920 96 4 100 1926 96 25 121 1927 107 30 137 1929 160 1930 130 20 150 1932 104 21 125 1933 115 20 135 1938 200-220 1946 157 1969 480 74 554 1970 477 117 594 1975 594 120 714 1978 587 101 688 1993 470 A táblázatba a parádi üveghutára, ill. üveggyárra vonatkozó üzemi létszámadatokat gyűjtöttük össze, azokat a konkrét számokat, amelyek a gyárról készült történeti munkákban, címtárakban, összeírásokban, gyáripari törzskönyvekben találhatók. A táblázat adatsorai egyenetlenek és hiányosak, mégis megállapítható, hogy közvetlenül a termelésben, vagyis az üvegolvasztó kemencéknél alkalmazottak létszáma a XVIII-XIX. században 10-15 fő között ingadozott, s az üzem a manufaktúra korszak végén is csupán 40-50 főt foglalkoztatott. A parádi huta a kiegyezés körüli években a fejlesztések eredményeként érte csak el a 80-100 fős gyári létszámot. A 200 fő feletti létszámhatárt először 1938-ban lépte át. 1946-ban az üzem 210 állandó munkahelye közül 157 volt betöltve. 88 6 A parádi üveghuta gyárrá fejlődésének több fontos oka volt. A parádi üzem XIX. századi fejlődésére döntő hatást gyakorolt az Orczy-, majd a Károlyi-család tevékenysége. Ezek között első helyen kell említenünk a sorozatos fejlesztéseket. 1792-ben látták el köszörű részleggel, majd 1803-ban, 1848-ban, 1867-ben, 1890-ben és utána is folyamatosan korszerűsítették, bővítették a gyárat. A parádi üveghuta sorsa összefüggött az itteni fürdők kiépítésével. 1805 után a csevice forrás vizét ivó- és fürdőkúra céljaira egyaránt használták. Az itteni csevice palackozására a legelső adat 1804-ből származik, ládákba csomagolva, ládánként 20 palackot helyeztek el. Szinte bizonyosra vehető, hogy a csevice palackozása ennél korábbi lehet. Párádon 1767 előtt már létezett uradalmi fűrészmalom s éppen Újhután, az üzem közelében. Az üveg kényes áru volt, csak csomagolva szállítható. Ehhez pedig láda kellett, az ún. Verschlag, amelyet a fűrészmalomban készítettek. A csevice palackozása rohamosan nőtt, 1819-ben évi 3600-4000 üveget töltöttek meg, 1861-ben már évente 100 000 db-ot palackoztak a csevicéből. 1895-ben a parádi gyár évente 1 millió csevicés palackot állított elő a gyógyvíz szállításához. A csevice palackozása állandó és biztosan növekvő piacát jelentette a gyárnak, amely ezzel egy 88 6 Gyáripari Czímtár, 1946. 93. 156
