Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

8. ÜVEGHUTÁK

tak ki, amely kiküszöbölte az egészségre ártalmas gázok és anyagok belélegzését. Egészségvédelmi okokból megszűnt a kvarchomokkal való üvegcsiszolás a csiszolóműhelyben, helyette elektrokorund csiszolószemcsét alkalmaztak. 1969-ben a gyár termékeinek 52%-át szállították Kanadába, Franciaországba, az USA-ba, Angliába és Svájcba. 1969-1979 között további dinamikus fejlesztés zajlott le a gyárban. Ennek során a pattantást és a korongos csiszolást gépesítették, üzembe helyezték a gyémántszemcsés csiszológépeket. Végül pedig egy zárt rendszerű, automatizált savazókádakat állítottak fel.

88

4 Az 1990. évi rendszerváltás után privatizálták az addig állami vállalatot; 1993 óta a gyár neve: Párád Kristály Manufaktúra Kft. Tulajdonosa Oszter Sándor vállalkozó. A parádi üveghuta, ill. üveggyár alkalmazottainak létszáma (1708-1993)

88

5: Ev Faktor Hutásmester Szakmunkás Legény Férfi Nő Munkás Alkalmazott Összes alkalmazott 1708 5-6 5-6 1717 30 1723 12 1725 1 9 10 1727 12 1736 9 15 24 1746 26 1753 15 1774 8 1776 1 7-8 8-9 1785 8 1819 1 1 15 17 1848/ 49 40-50 1866/ 67 100 1868 100 1887 80 1891 45 1892 76 16 92 1893 1 gyáros 1 segédtiszt 100 103 1909 119 1911 128 88

4 TAKÁCS B., 1979. 23-24. 88

5 Párádon 1708-1767 között kizárólag Óhután, 1767-től pedig csak Újhután gyártottak üveget. A táblázatban így csak egyetlen üveggyártó üzem dolgozóira található adatok szerepelnek. 155