Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
fajta üveg gyártására tértek át, amely finomabb munkát követelt, ugyanakkor a régi bérek maradtak érvényben. A sztrájk kitörése után a gyárvezetés rövidesen teljesítette a munkások magasabb bérkövetelését. 87 8 Magyarország legtöbb alkalmazottal működő üveggyárai 1893-94-ben 87 9: Település Alkalmazott Munkás Összes dolgozó 1. Zayugróc 12 330 342 2. Ujantalvölgy 10 297 307 3. Feketeerdő 12 228 240 4. Szinóbánya 4 235 239 5. Felsőszernye 7 191 198 6. Zlatnó 5 177 182 7. Osredek 6 150 156 8. Zagyvapálfalva 6 140 146 9. Párád 4 130 134 10. Kiskapocs 3 125 128 Ez időben a történelmi Magyarország területén 23 gáztüzelésű és 19 közvetlen tüzelésű üveggyár, vagyis összesen 42 üveggyártó telep működött. Az alkalmazottak számát tekintve a parádi üzemet Kiskapocs kivételével csak a gáztüzelésű üveggyárak előzték meg, míg a közvetlen tüzelésű üveggyárak közt Párád volt ez időben a legnagyobb. 88 0 A táblázat is jelzi, hogy a parádi üveggyár milyen pozíciót foglalt el a hazai üvegiparban a XIX. század utolsó évtizedében. Az I. világháború kitörése megakadályozta a gyár lendületes fejlődését. 1917-ben már csak 1 kemencével, 12 tégellyel termelt a gyár. 1920-ban a gyár előbb az Erdőkincstár, majd a Nemzeti Közművelődési Alap tulajdonába került. 1923-ban tűz pusztított a gyárban, amikor ugyanazon év júliusában Kuhinka István üveggyáros és társa vette bérbe az üzemet, aki a Csehszlovákiához csatolt Málnapatakról települt át, s hozzákezdtek az üveggyár újjáépítéséhez. Ekkor épült a gázgenerátor épülete. Kuhinkáék lényegesen kibővítették a gyárat 3 olvasztókemencével. Korszerű prés- és fúvógépeket állítottak munkába, amivel a csiszolóüzemet is modernizálták. Végül is a régi üveghuta helyén nemzetközi viszonylatban is korszerű üzemet létesítettek. Az átalakítás eredményeként a parádi gyár készítette az akkori hazai öblösüveg-szükséglet 15%-át, ezen belül itt készült a gyógyszeres üvegek 90%-a. Emellett a gyár termelésének mintegy a felét tette ki az 1920-30-as években a finomkristályüvegek gyártása. 1929. július 23-án újabb tűz ütött ki a gyártelepen. Leégett a 40 m hosszú gyárépület egész tetőszerkezete, elpusztult a tűzben a számtalan szerszám, öntőforma, a csiszolóteremben becsomagolt készáru. A becsült kár értéke 130 000 pengőt tett ki. 88 1 87 8 NAGY J., 1982 . 25-26. 87 9 NÉMETH I., 1984. 586-587. 88 0 TELKES S., 1895. 88-91. 88 1 Eger, 1929. VII. 24. 2. 153
