Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
lexikona Hasznos létező hutájaként említi. 78 9 1 851-ben egy bizonyos Keviczky Ferenc Hasznos birtokosai közt szerepel. 79 0 Minden valószínűség szerint e család tulajdonához tartozott ez a mai Mátraszentimre területén létesült üvegkészítő műhely. Az Ötházhuta helynév szlovák népnyelvi eredetű, s a „Peti domki" (kiejtés szerint: Petyi domki), vagyis az „öt házikó" elnevezés tükörfordítása, amelyet kiegészít az üvegolvasztóra utaló huta főnév. 79 1 A Kevicki, majd utóbb Ötházhuta 1853 előtt szűnt meg. Ezt a műhelyt még a XIX. század első évtizedében létesíthették, s talán a legtovább fennálló erdei üvegcsűr lehetett azok között, amelyek a mai Mátraszentimre területén keletkeztek. Akkortájttól, amikorra az üveghuta megszűnt és lakott településsé vált, Ötházmk, vagy Ötház hutának hívták. 1931-ben Szent Imre halálának 900. évfordulója tiszteletére kapta a Mátraszentimre elnevezést. Ez az ország legmagasabban fekvő települése (810 m), de a közigazgatásilag hozzátartozó Mátraszentlászló (800 m) és Mátraszentistván (760 m) településrészeken is eredetileg üveghuták működtek. Mátraszentimre-Mátraszentistván, Almásy-, Felső- vagy Belsőhuta 79 2 1780 körül Hasznos határában a Kövicses-patakba ömlő Hutahelyi patak mentén újabb üveggyártó telep létesült az Almásy-család birtokán. 79 3 Véleményem szerint a megszűnt apátsági műhely munkásai ide vándoroltak át, amit fentebb megindokoltam. 1782-ben az első katonai felmérés országleírásában azt olvashatjuk a szuhai hutánál: „Innen el lehet jutni az üveghután keresztül a hasznosi üveghutákhoz a Mátrán át az erdőn keresztül Gyöngyösre, de csak könnyű járművel". 1 9* Az országleírás adata véleményem szerint az Almásy üvegcsűrre és Hasznos Alsó Hutára (ma: Mátrakeresztes) vonatkozik. 1782-85-ben az első katonai felmérés térképén nem található ez az üvegcsűr térképezési hiba miatt. 79 5 A létesítmény mindenesetre folyamatosan működhetett, mert 1785-ben a termelési adatai megtalálhatók a megyének a Helytartótanácshoz küldött jelentésében. Eszerint a huta évente közel 50 bécsi mázsa hamuzsírt használt fel, termelése 1000 liter űrtartalmú öblösüveg volt. A műhely a hasznosi közbirtokosság tulajdonát képezte. A termékeit Gyöngyösön és Pesten értékesítik. A telep időszakosan üzemelt, egyes időszakokban semmit sem, máskor, ha kereslet mutatkozott készítményei iránt, 80 bécsi mázsa üveget termelt. Általában a műhely nyeresége 400-600 rajnai forint. A hutában négy 78 9 RAFFELSPERGER, F., 1846. III. 106. 79 0 FÉNYES E., 1851. I. 94. 79 1 KISS L., 1978. 412. 79 2 Ennek a hutás telepítvénynek egy kevésbé ismert neve Belsőhuta. - LEGÁNYI F., Múzeumi Napló. 5. kötet. 644-645.; Mátraszentimre története. 1954. 10. - DIV. ENA. 240-68. 79 3 VERES L., 1991. 63. 79 4 HML. IV-417/53. Original Aufnahmskarte von Ungarn. 1782-85. Landesbeschreibungen. Az első katonai felvétel Magyarországról. 1782-85. Országleírás. 7. 79 5 B. HUSZÁR É., 1993. 97.; 101. - A magas Mátrában a fedett, erdős területen a térkép készítői nem végezték el a pontos terepbejárást és felmérést, csak elnagyoltan térképezték a területet, s mintegy 2,5 km széles terület, ahol az üveghuta létesült, nem szerepel a térképen. 138
